És ez nem is rossz eredmény ha a világátlagot nézzük

Egy friss kutatás szerint körülbelül tíz hónappal rövidítheti meg a Magyarországon várható élettartamot a levegő szennyezettsége. Soknak tűnhet, azonban a magyar érték messze alatta van a világátlagnak.


Felmérték a levegő szennyezettségét

Most publikálták a Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézetének kutatói a legújabb - évente frissített - Air Quality Life Index jelentésüket. A dokumentumban a világ egyes térségeinek levegőszennyezettségi adatai alapján mutatják be a várható élettartamra gyakorolt hatásokat – írja a Qubit.hu.

A most közzétett adatokat 2020-ban rögzítették, amikor a koronavírus-járvány miatti lezárások, így például az autózás visszaesése következtében valamelyest csökkent a levegő szennyezettsége világszerte.

Ennek ellenére arra a következtetésre jutottak, hogy az elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó mikroszkopikus méretű szemcsék a levegőben - globális átlagban - nagyjából két évvel rövidítik meg a várható emberi élettartamot.

Magyarországon jobb a helyzet

Ha a magyarországi adatokat vizsgáljuk, akkor hazánkban a világátlagtól lényegesen jobb a helyzet, azonban itt is hónapokban mérhető a légszennyezés élettartamot csökkentő hatása.

Magyarországon a levegő szennyezettsége átlagosan 0,8 évvel, azaz 9,6 hónappal rövidítheti meg az életünket.

A mérések szerint Magyarország levegőjében átlagosan 12,8 μg/m3 a finomszemcsés szálló por (PM2,5) mértéke, ami alacsonyabb az Európai Unió által meghatározott éves egészségügyi határértéknél (25 μg/m3), de magasabb a WHO által ajánlott 10 μg/m3-as határértéknél

- írja a jelentésre hivatkozva a portál.

A mutatók Csongrád környékén voltak a legrosszabbak, ahol 14,9 μg/m3-es értéket mértek. A kutatók a gyengébb eredményeket a szilárd tüzelésre vezetik vissza a területen.

Így áll a világ

Európában átlagosan 11,2 μg/m3 PM2,5-koncentrációt mértek két éve. Amennyiben az európai országok betartanák a WHO ajánlását, akkor átlagosan 7,3 hónappal növelhetnék meg a várható élettartamot – állítja a tanulmány.

A legszennyezettebbnek Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia és Törökország számítottak a kontinensen.

Kedvező fejlemény, hogy az elmúlt 24 évben 29,5 százalékkal csökkent a légszennyezés mértéke Európában. Ezért 1998-as szennyezettségi szintjéhez képest napjainkban 5,5 hónappal nagyobb a várható élettartam a területen.

Globálisan vizsgálva Dél-Ázsia áll a legrosszabbul. Ott átlagosan akár öt évvel is tovább élhetnének az emberek, ha tiszta lenne a levegő.


The Conversation

Ne hagyd ki!