Míg az offshore szélenergia hatalmas állami finanszírozást fog kapni a karbonsemlegesség szellemében, addig korunk nagy vívmánya, a Bitcoin-bányászat egyre aggasztóbb környezeti károkat okoz.

A fosszilis tüzelőanyagok még mindig meghatározó szerepet töltenek be a világunk energiatermelésében és hatalmas befolyással bíró vállalatok építették rájuk birodalmukat. Azonban átalakulóban van a piac, hiszen egyre nagyobb a hangsúly a környezetkímélőbb megoldásokon, a megújuló energiaipar lassan jobb biznisz lesz. A környezetvédelmi intézkedésekbe pedig nem más, mint a Bitcoin rondíthat bele.

​Tender a tengeren

Ahogy egyre több ország tervezi a szélenergia kiaknázást egy karbonsemlegesebb jövő reményében, úgy a top fosszilis energiahorozókból eddig jól prosperáló cégek körében is egyre nagyobb az igény, hogy profitáljanak a zöldenergiából. A növekvő igény a szélerőmű-farmok iránt egy problémát is a felszínre hozott: a farmok kialakítása már olyan költségeket ért el, ami egyes szélerőmű-üzemeltetők véleménye szerint fenntarthatatlan, illetve az energia árának emelkedését eredményezheti. Az mi fogyasztók járunk rosszul.

Ahhoz, hogy ezt kiküszöböljék, soha nem látott mennyiségben írtak ki a kormányok világszerte tendereket, amik offshore szélerőművek építését és teljesítményfokozását célozzák. Ezek a pályázatok 30 gigawattnál is nagyobb teljesítmény kívánnak megvalósítani, ami brutális fellendülést eredményezne, hiszen jelenleg 35 gigawatt teljesítményt produkál a teljes globális szélpiac.

Egy sikeres tenderpályázáshoz az adott kormánynál lízingfordulón kell részt venniük a cégeknek. A nyertesek egy bizonyos időre bérbe vehetik azokat az offshore területeket, ahol a szélerőművek kialakításra kerülnek. Ehhez jelentős önerővel kell rendelkezniük. Például év elején a Crown Estate által az Anglia, Wales és Észak-Írország partjainál fekvő tengerfenék-opciókért tartott lízingfordulón a BP és a német EnBW közszolgáltatók rekord árat fizettek. Ehhez egyéves opciós díjat kell fizetniük, egészen pontosan 1 milliárd fontot. A tenderek feltételei kormányonként és területenként változók. A farmok 2027-2030 között készülhetnek el.

​Ázsia lemaradóban

Számos ország próbálja kiaknázni az offshore szélerőművek adta lehetőségeket. Európában például már idén várhatók az előbbihez hasonló aukciók a franciáknál, a lengyeleknél és a dánoknál. Az Egyesült Államok 2030-ig 30 gigawattnyi teljesítményt szeretnének elérni az új erőműparkokkal.

Ázsiában Japán viszi a prímet, ők 2030-ig 10 gigawattra növelnék a megújuló energiatermelésüket, amit 2040-re 45 gigawattra növelnének. A szakértők hatalmas piacot látnak az ázsiai területekben, viszont míg az európai és észak-amerikai régiók igen fejlettek a technológiában, illetve a gondolkodásmódjuk is a piacra szabottabb, addig az ázsiai régió jelentős hátrányban van.

Ez valószínűleg hamarosan változni fog, ugyanis számos olajvállalat, mint például a Shell, a BP, vagy a Total rohamosan növeli a megújulóenergia-portfóliójukat, ugyanis az ő befektetőik is egyre jobban megkövetelik a hosszútávú, alacsony karbonkibocsátású működést, illetve a kormányok is elvárják a növekvő karbonsemlegességet a vállalatoktól.

​Szennyező innováció

Kevesen gondolnánk, de a kriptovaluták is befolyásolják már az energiaszektort. A Nature Communications legújabb jelentése alapján a kriptovaluta bányászata egyre nagyobb ökológiai lábnyomot hagy maga után, ami Kínában jelenti a legnagyobb veszélyt. A Kínai Tudományegyetem kutatása alapján 2024-re tetőzhet a bányászathoz alapul szolgáló blockchain hálózat energiafelhasználása. Ezen a ponton a hálózatuk 297 terawattóra energiaigénnyel fog robotolni, ami körülbelül 130,5 millió tonnányi szén-dioxidot fog a környezetbe pumpálni. Ez az üvegházhatású gázkibocsátás nagyobb lenne, mint például egész Csehország éves légszennyezése. Mivel egyre nő a kriptopiac, a számítógépeknek egyre több és egyre bonyolultabb számításokat kell végezniük, amire már az otthoni, egyszerű gépek nem képesek. Ezért úgynevezett bányászfarmokat hoznak létre, amelyek energiaigénye óriási. Így egy ördögi kör alakul ki, ami jelentős környezeti károkat okozhat a közeljövőben a klímavédelmi törekvéseket kettévágva. Érdemes megjegyezni, hogy Kína felelős a Bitcoin-bányászat 75 százalékáért globálisan.

The Conversation

Friss

Fotó:123RF

Itt a videó a világ legdrágább, 60 ezer forintos sült krumplijáról

Kétszáz dollárért, vagyis több mint 60 ezer forintért kínálja a világ legdrágább sült krumpliját egy New-York-i étterem. Ez a csúcs, a Guinness -rekordok szerkesztősége hitelesítette.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A győzelemig birkózik az MNB az inflációval

A Magyar Nemzeti Bank ma sem hagyott kétséget afelől, hogy mindaddig kitart a nemrégiben megkezdett monetáris szigorítás mellett, amíg le nem töri az elmúlt hónapokban éves összevetésben 5 százalék feletti inflációt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ha vettél ezekből a hústermékekből, ne egyél belőlük, visszakapod az árát

Három hústerméket hívott vissza a METRO Kereskedelmi Kft. elővigyázatosságból, etilén-oxid jelenléte miatt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!