​Így néz ki a gázégetés

Oroszország naponta becslések szerint mintegy 10 millió dollár értékű földgázt éget el a finn határ közelében, miután csökkentette az Európába szállított gáz mennyiségét.


Az Északi Áramlat eleje

A Gazprom naponta 4,34 millió köbméter gázt éget egy új LNG-létesítményben – derül ki a Rystad független energiakutató által vizsgált műhodfelvételekből, illetve hőmérsékletelemzésből. Azután kezdték vizsgálni a jelenséget, hogy júliusban a finnek hatalmas lángokat láttak a határon túlról.

A napi szinten megsemmisített orosz gáz évi 1,6 milliárd köbméternek felel meg, ami Európa gázigényének fél százaléka. Az értékét – napi 10 millió dollár, vagy 4,1 milliárd forint - a múlt heti európai spotár alapján számolták ki.

A Gazprom portovajai üzemében zajló gázégetés környezeti katasztrófa, figyelmeztetett a Rystad, miután az eljárás napi 9 ezer tonna széndioxid kibocsátásával jár. Ez a mennyiség 1100 átlagos amerikai háztartás éves összkibocsátásának felel meg a CNN szerint.

Az üzem az Északi Áramlat egyik kompresszorállomásának közelében van, a csővezeték kiindulópontjához közel. Az ezen keresztül Európába szállított gáz mennyiségét a Gazprom 20 százalékra vágta vissza.

A Rystad szerint Oroszország azt a gázt égeti, amelyet Európába exportálna a csővezetéken keresztül.

Az aranyárban lévő gáz égetése a rutinműködés része lehet, vagy üzenet Európának.

A lángoltatás feltűnő jelenség, talán azt jelzi, hogy a gáz megvan, és visszatérhet Európába, ha a baráti kapcsolatok újraélednének

– véli a Rystad.

Rutinműveletnek túl nagyszabású

A portovajai LNG-üzemet még ebben az évben megnyitják, és az égetés része lehet egy új üzem biztonsági előkészületeinek. A folyamatos égetés volumene és időtartama azonban ehhez a magyarázathoz képest túl extrém.

Ez a fajta égetés még sosem fordult elő a történelem során, és a portovajai üzemhez képest óriási méretű

– mondta Zongqiang Luo, a Rystad vezető elemzője.

Az Eurasia Group szakértője, Henning Gloystein úgy véli, hogy Oroszország valószínűleg azt a gázt égeti, ami az olajkitermelés során melléktermékként keletkezik.

Ennek a gáznak a nagy része békeidőben a csővezetékbe kerülne, és Európa fizetne érte. Miután Oroszország erősen lecsökkentette az Európába irányuló gáz mennyiségét, a hazai tározókat kezdte feltölteni. Azok azonban mostanra már minden bizonnyal megteltek, a gázt nem tudják hova tenni, így aztán elégetik

- mondta.

Üzenet Európának? 

Elképzelhető, hogy Oroszország politikai állásfoglalást tesz közzé a lángnyelvekkel. Üzeni Európának, hogy itt a gáz, elégetjük, ha megnehezítitek számunkra, hogy a piacra jusson

– véli Mark Davis, a Capterio vezetője. A Capterio tanácsokkal látja el az energiacégeket a gáz égetésével kapcsolatban.

Davis azt is el tudja képzelni, hogy a Gazprom valamely működési problémája állhat az égetés hétterében, lehet, hogy meghibásodott egy berendezés.

Környezeti katasztrófa

Az óriási mennyiségű széndioxid kibocsátása mellett a gáz égetése más módon is károsítja a környezetet.

A művelet során minden bizonnyal korom, pernye keletkezik, amely az Északi-sarkvidéken különösen romboló. A korom nagy része a jég felületére kerül, ami így több meleget szív magába a napsütésből, felgyorsítva az olvadást.

Majdnem biztos, hogy az égetés nem száz százalékos hatékonysággal történik, így metán is kerül a légkörbe, ami 80 százalékkal „erősebb” üvegházhatást okozó gáz, mint a széndioxid

– véli Davis.

The Conversation

Ne hagyd ki!