Fenntartható módon termesztett növényekből és újrahasznosított alapanyagokból készítheti a termékei javát a Zara ruhaboltlánc az évtized végére. A döntésük mögött az állhat, így akarják elkerülni az Európai Bizottság pénzbüntetését a tevékenységükhöz köthető hulladékok miatti.
Fontosabb lett a fenntarthatóság a Zarának
A korábbiaknál többet akar tenni a Zara tulajdonosa a cége környezetre gyakorolt hatásának (főként a vállalat tevékenysége miatt keletkező hulladékok) visszaszorításáért. Ezért új fenntarthatósági célokat tűzött ki maga elé a világ legnagyobb fast fashion ruhaboltlánca. Megígérték, 2030-ra minden ruhatermékük csökkentett környezetterheléssel fog készülni. Emiatt fenntarthatóbb pamutot, lenvásznat, poliésztert és fapépből készült szálakat fognak használni.
Az évtized végére a ruhák száljainak 40 százaléka hagyományosan újrahasznosított anyagból, 25 százaléka pedig fenntartható módon tenyésztett növényekből, további 25 százalék új generációs anyagokból, 10 százalék pedig egyéb fenntartható forrásokból származna
- írja Óscar García Maceiras vezérigazgatóra hivatkozva a VG.
A cég 2040-re akarja elérni a nulla kibocsátást azzal, hogy teljesen körforgásos gazdálkodásra áll át. Emellett a terveik között szerepel, hogy 2030-ig kiveszik a részüket 5 millió hektár erdő ültetéséből.
A Reuters megemlíti, a cég döntéséhez hozzájárulhatott, hogy az Európai Bizottság olyan szabályozáson dolgozik, amely a keletkező hulladékok miatt fizetésre kötelezi a ruhakereskedőket.
Jelentős a környezeti lábnyom
Az összes szennyvíz 20 százaléka, valamint az üvegházhatású gázkibocsátás 10 százaléka köthető a ruhaiparhoz. Évente 92 millió tonna textil kerül a hulladéklerakókba világszerte, de a becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti az évi 134 millió tonnát.
A körforgásos gazdaság elve szerint már a tervezés pillanatában tudni kellene, mi lesz mondjuk egy farmernadrágból, ha már nem működhet farmernadrágként. (…) A változás részben ott kezdődhetne, hogy a leendő divattervezők az egyetemi oktatás során találkoznak ezzel a kérdéssel, és a válaszaik is megfogalmazódnak rá. Magyarországon is dolgoznak olyan dizájnerek – például Vetlényi Alma, Tomcsányi Dóri –, akik a zero waste elve szerint alkotnak, és fenntartható alapanyagokkal, szabászati hulladék nélkül működtetik a vállalkozásukat. A másik lényeges momentum a fenntartható divat pontos, nemzetközileg elfogadott definiálása és szigorú központi szabályozása lenne, enélkül nem várható komolyabb változás a divatiparban
- nyilatkozta Szilágyi-Csüllög Mónika, a Budapesti Metropolitan Egyetem Fenntartható divatmárka-menedzsment képzés szakvezetője a tavassszal.
Az ipar fenntarthatósági erőfeszítései nem biztos, hogy elegendők
Mindeközben a divat folyamatosan gyorsul. A fast fashiont felváltja az ultra-fast divat, amely soha nem látott mennyiségű új ruhát dob a piacra. Például 2022 év eleje óta szeptemberig a fast fashion divatóriások, a H&M és a Zara együttesen mintegy 11 ezer új modellt jelentettek meg. Ugyanezen idő alatt az ultra-fast fashion divatmárka, a Shein 314 877 új terméket. A gyorsulás óriási mennyiségű hulladékot termel.
Válaszul a divatipar számos tervet dolgozott ki a probléma kezelésére. Az olyan erőfeszítések, mint a fenntarthatóbb fonalakra és textíliákra való áttérés, valamint az etikusan tudatos választási lehetőségek kínálata dicséretes. Azonban ezek az intézkedések nem biztos, hogy eleget tesznek az ágazat gyorsan növekvő erőforrás-fogyasztásával és hulladéktermelésével való tényleges szembenézés érdekében.
