Közelgő konyhaforradalmat vízionálnak azok a fejlesztők, akiknek több sikertelen kísérlet után végül sikerült 3D-nyomtatással létrehozniuk egy hét összetevőből álló „sajttortát”. Megették, állítólag finom volt.
Ehető sajttortát sikerült kinyomtatni
Korábban is próbálkoztak ételeket 3D-nyomtatóval létrehozni kutatók, de eddig a legnagyobb eredmény talál egy csökkentett zsírtartalmú csokoládé megalkotása volt. Azonban a közelmúltban egy ennél bonyolultabb édesség, egy „sajttorta” nyomtatásával próbálták bizonyítani a technológiában rejlő lehetőségeket a Columbia Egyetem mérnökei.
Az npj Science of Food folyóiratban közölt publikációjukban megjegyzik, több sikertelen kísérletük volt, mivel nehezen ment a sütemény rétegzése. Azonban nem adták fel, és a kezdeti kudarcok után sikerült kinyomtatniuk egy desszertet, ami hasonlított egy sajttortára.
Az édességhez hét összetevőt használtak: kekszet, mogyoróvajat, eperlekvárt, nutellát, banánpürét, cseresznyeöntetet és cukormázat. A 30 perc alatt sikerült kinyomtatniuk a terméket, melynek az ízéről azt mondták, hogy sosem kóstoltak hasonlót, de finom volt. A Guadian megjegyzi, akár meg is süthették volna az édességet, hiszen a nyomtatóhoz tartozik egy kék lézer.
A nyomtató sokkal többre képes lehet. Például ki tud nyomtatni csirkét, sertést, marhát, sajtot és zöldségeket is. Bármit, ami tésztává, folyadékká vagy porrá alakítható. (…) A megoldás hamarosan a konyhákban is megjelenhet, ahol rendkívül hasznos lehet. Egy eszközben ötvözhetnek több folyamatot is, egészen a sütésig. Ráadásul ezzel az emberek a kalória- és tápanyagtartalmat is egyszerűbben nyomon követhetik
- idézi Jonathan Blutingert, a Creative Machines Lab mérnökét a HVG.
Fűszálakon is állítanak elő húst
Ha az élelmiszeripari fejlesztéseknél tartunk: tudósoknak korábban azt is sikerült elérniük, hogy fűszálak vázaira kapcsolódva szaporodjanak állati sejtek. Ahhoz azonban, hogy a technológiát üzemi szintre emelhessék, és a műhús tömeggyártásába kezdhessenek, több problémára megoldást kell még találniuk.
Az első állati sejtek miután rátapadnak a növényre, a szaporodásuk automatikusan folytatódik. Elsőre a sejtek körülbelül 30 százaléka tapad meg sikeresen, ami a szakemberek szerint kedvező arány. Dr. Paul De Bank, a kutatás vezetője szerint ez a folyamat lényegében megegyezik azzal a természetes procedúrával, mellyel a szarvasmarha a lelegelt fűből építi fel izomsejtjeit. A laborban viszont az állat kimarad a folyamatból.
Az általunk fogyasztott marhahús pedig lényegében nem más, mint az állat által lelegelt fű fehérjéinek a hússá átalakul formája. Ez a tény pedig - Dr. Paul De Bank szerint - bizonyítja, hogy a növényi fehérjék táplálkozási hasznosításához nem feltétlenül szükségesek az állatok, és nincs igazi különbség az általuk termelt, illetve a laboratóriumban szaporított húsok között.
