A nemzetközi energetikai problémák miatt egyre nagyobb teret nyer a nyugati élelmiszeriparban a különösebb gépeket nem igénylő tejsavas erjesztés, azaz a savanyítás. Azonban van vele némi problémája a kutatóknak. Nem találtak korábbi tanulmányokat a témában, sőt, szabályozva sincs az eljárás. Eddig csak a nagymamák receptjeire támaszkodhattak.
Az energiaválság hozta el a savanyítás reneszánszát nyugaton
A zöldségek, esetleg gyümölcsök tejsavas erjesztése, azaz a savanyítása, igen elterjed Európában, de úgy tűnik, hogy a kontinens nyugati területeinek az élelmiszeriparában kisebb hagyománya van. Azonban ott is felértékelődött az eljárás a termékek tartósítására az elmúlt hónapokban. Leginkább a nemzetközi energiaválság miatt, hiszen jellemzően nem igényel költséges gépeket. Viszont az élelmiszeripari szakembereknek van vele egy gondjuk: eddig csak a nagymamáik tapasztalataira támaszkodhattak a témában.
A témával foglalkozó konferenciákon a kutatók rájöttek, hogy a fermentált zöldségekről nem léteznek tanulmányok, sőt konkrét szabályozások sem. A projekt írásakor nem tudtuk, mi történik az érintett élelmiszerekkel, ezért meg kellett vizsgálnunk, különös tekintettel az egészségügyi vonatkozásokra
- idézi Solen Lehérissey-t, a zöldségek nagyüzemi fermentálásának lehetőségeit kutató francia FLEGME projektvezetőjét a freshplaza.com
A szakember hozzátett, hogy a kutatómunkájuk eredményeit elérhetővé fogják tenni a háztartásoknak ugyanúgy, ahogyan az élelmiszeripar szereplőinek.
Szeretnénk a kutatási eredményeket például szórólapokon és weboldalakon terjeszteni, hogy a fogyasztók és a szakemberek könnyen hozzáférhessenek. A zöldségek fermentációja egy lehetőség a termelési többlettel küzdő gazdálkodóknak. Emellett nagy előnye, hogy sokféle zöldségnél használható eljárás
- mondta a kutató.
Betett az ukrajnai háború az európai élelmiszeriparnak
Az ukrajnai háború kitörése lendületet adott az energiaárak növekedésének, hiszen Európa a konfliktus kitörése óta próbálja megszűntetni az orosz energiafüggőségét. Az energetikai nehézségek igencsak megdobták a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők költségeit.
Összességében 30 százalékos emelkedést mutatott a mezőgazdasági termékek uniós átlagára (kibocsátás) 2022 harmadik negyedévében éves alapon. Különösen a gabonafélék (52 százalékkal), a tojás (49 százalékkal) és a tej (42 százalékkal) drágultak az Unióban. Emellett 35 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban felhasznált áruk és szolgáltatások (vagyis a beruházáshoz nem kapcsolódó ráfordítások) átlagára az EU-ban az említett időszakban. Ezt az értéket leginkább a műtrágyák, a talajjavító szerek, az energia, a kenőanyag és a takarmányok drágulása generálta.
A mezőgazdasági kibocsátás átlagárának növekedési üteme Magyarországon volt a legmagasabb (61 százalék) ebben az időszakban az Unióban. A legkisebb értékeket (5-5 százalék) Cipruson és Máltán mutatták ki. A beruházáshoz nem kapcsolódó ráfordítások átlagárának legdinamikusabb emelkedése (73 százalék) Litvániában volt tapasztalható, hazánkban pedig a harmadik legnagyobb értéket mérték (60 százalék). A legkisebb (13 százalék) növekedési ütemet Máltán tapasztalták.
