Megosztott terhek
Az összehasonlítás alapját Nagy-Britannia 100 legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalatának (FTSE 100) vezérigazgatói kifizetési adták. Tavaly jellemzően alacsonyabb bónuszokat kaptak a vezetők, ugyanis a részvényesek komoly nyomást gyakoroltak a cégekre, mondván, hogy a pandémia gazdasági hatását a tisztségviselőknek is be kell nyelniük. Az FTSE 100-as vezetők kifizetései így tavaly hozzávetőlegesen ötödére csökkentek az előző évekhez képest. A legnagyobb összeget, nevezetesen 15,45 millió fontot az AstraZeneca ügyvezetője, Pascal Soriot vihette haza.
Alacsonyabb kifizetések
2019-ben az átlagos vezérigazgatói kompenzáció 3,25 millió font volt, tavaly ez 2,69 millió fontra csökkent, ami továbbra is 86-szorosa a brit átlagkeresetnek.
Továbbá 2019-hez képest:
- a bónuszokat fizető vállalatok aránya 89-ről 64 százalékra csökkent
- az előző 3-5 évben mutatott teljesítményekre alapozott, hosszútávú ösztönzőket fizető cégek aránya 82-ről 72 százalékra csökkent
Kilenc cég igénybe vette a Brit furlough rendszer támogatását is, amelynek köszönhetően komoly állami forrásokhoz jutottak, amelyek enyhítették a bérterheket. Az említett kilenc cég vezetőinek átlagkompenzációja 2,2 millió font volt.
2020 öt legjobban kereső FTSE 100-as vezérigazgatója:
- Pascal Soirot, 15,45 millió font (AstraZeneca)
- Brian Cassin, 10,3 millió font (Experian)
- Albert Manifold, 9,92 millió font (CRH)
- Laxman Narasimhan, 9,24 millió font (Reckitt Benckiser)
- Rob Perrins, 8,03 millió font (Berkeley)
A részvényesek szerint Soirot rengeteget tett a cég renoméjáért, így megérdemelte a busás kifizetést.
