Svájci kutatóknak sikerült egyebek között hidrogént és tiszta szenet előállítaniuk banánhéjból. Azonban úgy tűnik, hogy más gyümölcsök esetén is hasonló eredménnyel használható a technológia.
Hidrogént és szenet állítottak elő banánhéjból svájci kutatók
A banánhéjról először is érdemes megemlíteni, hogy rengeteg szenet, hidrogént és oxigént tartalmaz szénhidrátok, víz és fehérjék formájában.
A héjból a kutatók a felhasználás előtt szárítással eltávolították a nedvességet, majd megőrölték, az őrleményt pedig átszitálták, hogy finom port kapjanak – írja a chemistryworld.com.
Ezután xenonlámpás kezeléssel a lámpa egy villanása (14,5 ezredmásodperc) alatt nyertek ki száz liter hidrogént egy kiló banánhéjporból. Melléktermékként pedig szén-monoxidot, néhány könnyű szénhidrogént és 330 g szilárd bioszenet kaptak.
„A folyamat során a molekulák hevítése közben az anyagot fehér fényvillanásoknak tettük ki, azért, hogy a molekulákat kisebb gázhalmazokra és szilárd anyagokra hasítsuk szét”
– ismertette a pirolízisen (hőbontáson) alapuló folyamat lényegét Hubert Girault, a lausanne-i Svájci Szövetségi Műszaki Intézet (Swiss Federal Institute of Technology) munkatársa.
Más növénnyel is érdemes lehet kipróbálni az eljárást
Ioanna Dimitriou, az angliai Nottinghami Egyetemen (University of Nottingham) hulladék és biomassza termokémiai átalakításának szakértője szerint azonban nem csak a banánhéj esetén lehet sikeres az eljárás. Véleménye szerint hasonló eredmények érhetőek el akkor is, ha egyebek között kukoricacsutkával, narancshéjjal, kávébabbal vagy kókuszdióhéjjal dolgoznak. A növények mellett pedig néhány ipari hulladék esetében is érdekes eredménnyel zárulhat egy hasonló kísérlet.
„Ez egy új termokémiai módszer a hidrogén előállítására biomassza-hulladékból anélkül, hogy a reaktornak további hőt kellene biztosítania, mint a hagyományos pirolízisnél, ami növelheti a költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását”
- idézi a portál a kutatót.
Pirolízisen alapuló technológiával hazánkban is kísérleteznek
Egy hasonló technológián alapuló eljárásról írtunk a napokban, mellyel hazánkban kísérleteznek. Egyebek között a mezőgazdasági műanyagfólia-hulladék lehetséges felhasználásán dolgoznak a Miskolci Egyetem kutatói. Kecsmár Gergő hallgató és Dobó Zsolt szakami főmunkatárs például olyan pirolízisen alapuló eljárást fejlesztettek ki, amellyel képesek folyékony üzemanyagot előállítani bizonyos műanyagokból. A folyamat során keletkezett gázmelléktermék fűtőértéke pedig 40 százalékkal magasabb, mint a lakossági földgázé.
„A munkámmal megoldást akarok nyújtani például az agráriumban nagy mennyiségben felhasznált műanyag csomagolóanyagok körkörös gazdasági modell szempontjait figyelembe vevő újrahasznosítására”
– nyilatkozta korábban Kecsmár Gergő hallgató, aki a technológia más előnyeiről is beszámolt.
„A már meglévő műanyaghulladékoknak az általam felvázolt innovatív újrahasznosításával jelentősen csökkenthetjük a környezetterhelés mértékét, a már fel nem használható műanyaghulladékokból értéket lehet teremteni, és bizonyos esetekben a kapott üzemanyagok jobb tulajdonságokkal bírnak, mint a jelenleg piaci forgalomban kaphatók”
– mondta korábban a fiatal kutató.
