Svéd húsgolyók két tállal, brokkoli és krumpli körettel

Egymilliárd svéd húsgolyó fogy az IKEA-üzletekben világszerte minden évben. Bevezetésekor, 1985-ben csupán megfelelő táplálékot akartak kínálni a hatalmas boltjaikban való bolyongás közben eltikkadt vevőknek, de ennél jóval többet értek el.


Labirintus

Az első IKEA megnyitásakor, 1953-ban a mára tömegtermékké vált húsgolyó még nem is szerepelt az étlapon: akkor még csak kávéval és süteménnyel kínálták a látogatókat, akik ezekért nem lelkesedtek különösebben.

Az IKEA alapítója, Ingvar Kamprad attól tartott, hogy

a vásárlói megéheznek, miközben a labirintusszerű üzleteket járják, és ha náluk nem kapnak megfelelő harapnivalót, akkor elmennek máshova.

Olyan helyet szeretett volna, ahol az emberek leülnek, esznek, és közben megvitatják, hogy nézzen majd ki, mondjuk a nappali.

Sören Hullberg, a húsgolyó „feltalálója” volt akkoriban az egyik IKEA-üzlet menedzsere, és Kamprad őt bízta meg az éttermek kínálatának újragondolásával. A cél az volt, hogy egy vásárló se távozzon éhesen és szomjasan, és a menü legyen összhangban a svéd márka alapgondolatával és takarékos imidzsével.

Mindenkinek megvan

A nyolcvanas években egy átlagos IKEA-üzlet naponta ötezer vásárlót szolgált ki. A menü megtervezésekor ezért fontos szempont volt, hogy a konyhai műveletek egyszerűek legyenek, emellett olyan ételt kerestek, amely különböző kultúrákban is ismert és népszerű.

A húsgolyó, húsgombóc vagy fasírt, amely a svéd konyha egyik fontos étele, épp megfelelt ennek a leírásnak.

Az eredeti IKEA-húsgombóc, amelyet először 1985-ben kóstolhattak meg a vevők, kétharmad rész marha, és egyharmad rész sertéshúsból állt.

Mára már számtalan változatot lehet kapni: az eredetit, csirkéset, lazacosat, vegetáriánust és vegánt.

Az IKEA-húsgolyó túlélte a 2013-as botrányt, amikor lóhúst találtak benne európai üzletekben. A pandémia miatti lezárások idején a svéd bútorüzlet közzétette a receptet, hogy a vásárlók otthon is el tudják maguknak készíteni.

A szerzés vágya

Az étterem általában az üzlet közepe táján található, sem a bejárathoz, sem a kijárathoz nem túl közel. Ez nem véletlen.

Az IKEA nem akarja a belépés után rögtön megetetni a vásárlókat. Azt akarja, hogy megéhezzenek, miközben vásárolnak, majd tartsanak szünetet az étteremben

– magyarázza Alison Jing Xu, a Minnesotai Egyetem marketingprofesszora, aki az éhség vásárlói viselkedésre gyakorolt hatását tanulmányozza.

Ha éhesek vagyunk, az agyunk arra koncentrál, hogy ételt szerezzünk. A szerzés vágya átszivároghat más tárgyakra is.

Hivatkozott egy kutatásra, amely szerint az éhesen plázába menők 64 százalékkal több pénzt költenek, mint jóllakott társaik.

The Conversation

Ne hagyd ki!