Újabb centralizációra készül a kormány az egészségügyben: állami fenntartásba kerülhetnek a szakrendelők. A felelős államtitkár beszélt arról, hogyan alakulhat át hazánkban az egészségügyi ellátás.
Ismét átalakítják az egészségügyet
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára arról beszélt az IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián, hogy szükség lesz a szakdolgozók béremelésére, a lakosság egészségtudatosságának fejlesztésére, az otthonközeli ellátások erősítésére, valamint a foglalkozás-egészségügyi rendszer szerepének „újrafogalmazására” – írja a Világgazdaság.
A bérekkel kapcsolatban megemlítette, hogy az ápolók bruttó átlagkeresete nagyjából 545 ezer forint, ami az orvosi átlagbéreknek (körülbelül bruttó 1,9 millió forint) csupán a 27 százaléka. Az egészségügyben dolgozók bérrendezését azonban a „minőséghez és a teljesítményhez” fogják kapcsolni. Elmondta, hogy a diplomás ápolók bére például középsávban fog mozogni az orvosok és a szakdolgozók fizetése között.
Hajdú-Bihar lehet a példa
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a lakosság jelentős része nem jár rendszeresen háziorvoshoz, ezért a jövőben nagyobb szerepet kaphat az üzemorvosok prevenciós tevékenysége például a szűrővizsgálatok erősítésével. Kijelentette, hogy nem lesznek kórházbezárások, azonban átalakulhatnak az intézmények ellátási portfóliói.
A fekvőbetegellátás elaprózódott, a háziorvosi rendszer is inhomogén, sok az üres praxis. (…) A háziorvoshiány miatt Hajdú-Bihar megyében már egy éve működik egy pilot projekt. Bevezettek egy olyan ügyeleti rendszert, amelyben összehangolták az alapellátási ügyeletet, a sürgősségi osztályt és a mentőszolgálat munkáját, a betegek egy központi telefonszámot tárcsáznak, ahol a mentésirányító fogadja a hívást, és eldönti, mire van szükség
- tájékoztatott az államtitkár.
Takács Péter a szakellátás kapcsán pedig közölte: az önkormányzati fenntartásból hamarosan állami tulajdonba kerülhetnek a szakrendelők.
Átalakulhat az egészségügy finanszírozása
Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is felszólalt a konferencián. Az ő véleménye az, hogy rossz hatékonysággal vásárol az állami egészségbiztosító közfinanszírozott ellátást a betegek számára, és az átlagfinanszírozás miatt alacsony hatékonysággal dolgoznak a betegellátók. Példaként hozta fel, hogy a NEAK 2-2,4 millió forintot fizet egy térdprotézisműtétért, pontosan annyit, amennyibe az a magánellátóknál is kerül.
Vissza kell térni a teljesítményfinanszírozásra az egészségügyben
- vélekedett a szakember.
Megjegyezte, hogy 2019 első negyedévéhez képest idén a január-márciusi időszakban a krónikus betegellátásban a pácienseknek csak a fele kapott kezelést, a rehabilitációs osztályokon pedig csupán a betegek 36 százaléka.
Ráadásul a kórházak adóssága a legfrissebb adatok szerint elérte a 22 milliárd forintot, ami szintén indokolhatja az intézmények finanszírozásának átalakítását. A szakértő véleménye ezzel kapcsolatosan az, hogy érdemes lenne „megjeleníteni a rendszerben a régóta vágyott teljesítményi elemeket is.”
