Hihetetlen történeteknek lehetünk szemtanúi ezekben a hetekben az amerikai tőzsdén: a kisbefektetők egymással összefogva kiszorítják a piacról az árfolyamesésben érdekelt nagy befektetési társaságokat.

​Mi az a shortolás?

Ahhoz, hogy megértsük az egész jelenséget, néhány alapvető fogalmat érdemes tisztázni. Az első ilyen a shortolás. A tőzsdén általában azért veszünk egy cég részvényeiből, mert abban bízunk, hogy a vállalkozás bővül, így értéke növekszik, ezáltal a részvényei többet fognak érni. A shortolás ennek az ellenkezője.

A befektető azt reméli, hogy egy adott cég részvényei holnap kevesebbet fognak érni, mint ma.

Ha valakinek elég sok pénze van, akkor függetlenül a cég teljesítményétől, bedöntheti a részvények árfolyamát, hiszen mindenki azt látja, hogy sok befektető árfolyamesést vár. Ez vegytiszta pszichológia, hiszen az addig bizakodó befektetők elbizonytalanodnak és esetleg tartva a jövőbeli veszteségtől eladják a papírjaikat, máris kész a várt árfolyamesés. Azok a nagybefektetők, akiknek elég sok pénzük van egy ilyen legális „árfolyammanipulációhoz" a hedge fund-ok. Ha ők megjelennek a piacon, akkor általában a kisbefektetők járnak rosszul, hiszen nekik nincs elég tőkéjük ahhoz, hogy tartsák a lépést a nagyokkal.

​Hogy működik a shortolás a gyakorlatban?

Vegyünk alapul egy részvényt, ami jelenleg mondjuk 100 dollár darabonként. A shortolni akaró tőzsdei spekuláns meghatározott időre kölcsönkér mondjuk 10 darabot ezekből a papírokból, azzal az ígérettel, hogy tulajdonosuk egy idő múlva visszakapja őket és még kamatot is zsebre tehet.

A megszerzett papírokat a spekuláns eladja a piacon, azzal keres 1000 dollárt. A bevételből fizeti a kamatot és vár. Ha bejön a számítása és esik az árfolyam, akkor minden ok.

Ha mondjuk a 100 dolláros részvény ára megfeleződik, darabonként 50 dollárért visszavásárolja azokat és visszaadja őket a tulajdonosnak. Így keresett is 500 dollárt meg azt, ami ez eredeti vételárból a kamatok levonása után megmaradt.

​Ha nem jön be a számítás...

De mi van akkor, ha a spekuláns rosszul számol és nem esnek, hanem emelkednek az árfolyamok? Nos akkor nagy baj van. Az előbbi példánál maradva: a 100 dolláros részvények ára felmegy 200 dollárra. Ha ezt ennyiért venné vissza, bukna 1000 dollárt és a kamatokat. Ezt a legtöbb spekuláns nem várja meg, hanem már jóval előbb elkezdi visszavásárolni a kölcsönvett részvényeket. Ez önmagában is veszélyes játék, de még veszélyesebbé tud válni, ha nincs elég eladó részvény a piacon, mert optimisták a befektetők és 200 dolláron sem adnak el, mert arra számítanak, hogy lesz az a részvény 250 dollár is? Fontos tudni, hogy a valóságban a spekulánsok nem 10, hanem akár több millió darab részvényt kérnek kölcsön, hiszen így tudnak nagyot szakítani, márpedig

több millió részvényt egyszerre visszavásárolni nem könnyű és nem is olcsó mulatság.

​Még két csavar!

A spekulánsok érthető okokból szeretnek minél többet keresni egy short ügyleten, így a lehető legtöbb részvényt felvásárolni. Emiatt aztán előfordul, hogy a tőzsdén forgó papírok 50, sőt akár 100 százalékát shortolják. Ha nem jön be a számításuk és emelkedni kezd az árfolyam, minél rövidebb idő alatt minél több részvényt kéne megvenniük, hogy a veszteségeiket mérsékeljék. Ez csaknem lehetetlen, vásárlásuk viszont elkezdi feljebb tolni az árfolyamot.

A baj még nagyobb, ha más befektetők megszimatolják, hogy a spekulánsok bajban vannak és ők is nekiállnak venni, hiszen tudják, hogy kereshetnek. Ez pedig még feljebb hajtva az árfolyamot és növelve ezzel a shortolók veszteségeit.

Ha a spekulánsok úgy érzik, tuti, hogy esni fog egy részvény ára, akkor szélsőséges esetben az is előfordul, hogy a piacon kereskedett papíroknál nagyobb mennyiséget (mondjuk 120-140 százalékára) shortolnak, amit értelemszerűen lehetetlen visszavásárolniuk.

​Mi történt a GameStop részvényekkel?

Itt el is érkeztünk a történet lényegéhez. A GameStop amerikai szórakoztatóelektronikai áruházlánc. Az online kereskedelem térnyerésével bajba került, hiszen boltjait egyre kevesebben látogatták. A pandémia csak rontott a helyzetén, hiszen a vevők egyáltalán nem jártak már a boltjaikba.

A vállalkozás halálra volt ítélve. A spekulánsok megneszelték ezt és elkezdték shortolni a GameStop részvényeit.

És persze túl mohók voltak, hiszen úgy tűnt, a céget semmi nem mentheti meg a csődtől.

​Isten ujja

Itt jöttek a képbe a kisbefektetők. A Reddit közösségi oldalon egy DVF nevű felhasználó észlelte, hogy a GameStop papírjaira a piacon megvásárolhatónál nagyobb mennyiségű (140 százalék) short pozíciót nyitottak a spekulánsok. Ráadásul úgy gondolta, hogy a cég jövője korántsem annyira sötét, mint látszik, hiszen például az új játékkonzolok eladásából szépen kereshet. Ő elkezdte venni a társaság papírjait és erre biztatta a reddit-en szerveződő csoportban (r/wallstreetbets) társait is. Mivel a GameStop eredményei őt kezdték igazolni, egyre több kisbefektető csatlakozott. Helyzetüket megkönnyítette, hogy a részvényeket fillérekért lehetett megvásárolni.

A kisbefektetőket a profiton kívül az is mozgatta, hogy megértették: ha felhajtják az árfolyamot, akkor komoly veszteségeket okozhatnak a nekik sokszor komoly veszteséget okozó spekulánsoknak.

​Robban a bomba

Közben szinte csoda történt a GameStoppal. A Microsofttal kötött egy számára rendkívül előnyös megállapodást, az igazgatóságába pedig bekerült egy milliárdos online startupokkal foglalkozó üzletember is. Az addig 30 dollár körül kereskedett GameStop papírok árfolyama megtáltosodott és majdnem elérte az 400 dollárt.

A kisbefektetők ugyanis a kedvező hírek hallatán kiadták a jelszót: vedd és tartsd! Azaz elkezdték a részvényeket vásárolni, de akármennyit ment is fel az áruk, nem adták azokat el.

A shortos spekulánsok komoly bajba kerültek, mert a GameStop egy év alatt 3500 (!), egy hónap alatt pedig több mint 800 százalékkal drágult. Végül nem tudtak mit tenni, kénytelenek voltak lenyelni az irdatlan veszteségeket és felszámolni short pozícióikat. Az egymással összefogó kisbefektetők győztek!

​A történetnek nincs vége

Az étvágy evés közben jön meg, így a GameStop piacán elért siker után

a kisbefektetői csoport együtt maradt és új célpont után nézett. Abból pedig köszönhetően a spekulánsok mohóságának, akad bőven.

Bemelegítésként felhúzták az AMC mozilánc árfolyamát, majd négy nap alatt levadászták az összes olyan részvényt, ahol túl nagy volt a shortpozíciók aránya a piacon forgó részvények számához képest. Aztán egy viccnek indult, gyakorlatilag értéktelen kriptopénz a Dogecoin következett, de megtalálták maguknak a bitcoin kriptodevizát, az Apple-t vagy a Tesla-t is. Úgy hírlik, következő célpontjuk ezúttal egy árupiaci termék, az ezüst lehet.

​Kihalnak a tőzsdecápák?

A jelenséget látva sokan gondolják, hogy a tőzsdei nagy spekulánsoknak végük. Ám ez korántsem így van.

A közösségi média segítségével szervezetten és együtt mozgó kisbefektetők kezéből máris kiverték az egyik legfontosabb fegyvert.

Ők ugyanis olyan applikációkon keresztül voltak jelen a piacon, amelyekkel olcsón és néhány gombnyomással lehet részvényeket venni. A legnépszerűbb ilyen alkalmazás a Robinhood, amelyik óriási felháborodást kiváltva egyszer csak bejelentette: csak bizonyos mennyiséget engednek megvenni a kisbefektetők által legkedveltebb részvényekből. Másrészt azért a spekulánsokat sem kell félteni. Igaz, közülük sokan, főként

az árfolyamesésre játszó shortoló spekulánsok komoly veszteségeket szenvedtek el, mások viszont óriási összegeket kerestek.

Volt aki azzal, hogy korábban már részesedést szereztek azokban a cégekben, amelyet a kisbefektetők kiszemeltek, más azzal, hogy a kicsikkel együtt felült a száguldó vonatra.

Bár nem lehet tudni, mi lesz a történet folytatása, egy dolog biztos többé nem lehet figyelmen kívül hagyni a kisbefektetők „hordáját".


The Conversation

Friss

Fotó:123RF

Magyarországot két természeti csapás fenyegeti: a sok vagy a kevés víz

Áradások, földrengések, szárazság és szélviharok. Az elmúlt hetek is megmutatták, hogy ezek a katasztrófák egyre gyakoribbak Európában és hazánkban. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzéséből kiderült, hogy melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában, Magyarországot is beleértve. Az elszenvedett károk számszerűsíthetőek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Mennyi pénzt lehet megtakarítani az elektromos autókkal? Kiszámoltuk

Az elektromos autók beszerzési, illetve üzemeltetési költségeiről számos tévhit kering, amelyek eloszlatása kulcsfontosságú kérdés az elektromobilitás jövője szempontjából. Milyen területen, mekkora megtakarítást lehet elérni e-autókkal a hagyományos gépjárművekhez képest? Cikkünkben erre keressük a választ.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Europa feltérképezése új fejezetet nyit az űrkutatásban

Az élet nyomait kutathatja Elon Musk cége a Jupiter egyik holdján.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!