Megújulnak a magyarországi egyetemeken a doktori képzések. A jövőben jobban megérheti doktorálni. Beleszámíthat a nyugdíjba, valamint adókedvezmény is járhat utána. Másfélszeresére emelné a doktori képzésen végzettek számát a kormány.
Doktori képzésre ösztönöz az állam
Új intézkedésekről döntött a doktori képzés erősítése, valamint az egyetemek és a vállalatok szorosabb kapcsolatának előmozdítása érdekében a Neumann János program. Úgy látják, túl alacsony a kutatók-fejlesztők száma Magyarországon, jelenleg 6 ezer jut belőlük 1 millió lakosra. 9 ezerre növelnék a mutató értékét 2030-ra. Továbbá szeretnék megduplázni a magyar szabadalmak éves számát, valamint a magyarországi vállalatok innovációs képességét.
Mindezek érdekében bővülnek az ösztöndíjak. Az Új Nemzeti Kiválósági Program 3,5 milliárdos keretéből a kiemelkedő doktoranduszok havi 100-200 ezer forint támogatást kaphatnak. Továbbá az egyetemek bővülő forrásaival is kiegészíthetik az ösztöndíjakat a modellváltott, az egyházi és az állami fenntartású felsőoktatási intézmények.
A Napi megjegyzi, szorosabbra fűznék az egyetemek és a vállalatok kapcsolatát, ezért a tudományos publikáció mellett doktorit fog érni a szabadalom is. Ehhez az 5,1 milliárd forintos Kooperatív Doktori Program áll a rendelkezésre. Ennek részeként, ha egy vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, akár havi 400 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Emellett legfeljebb 60 ezer forint szociális hozzájárulási adókedvezményt (szocho) is igényelhet utána havonta a munkaadó cég. Ha a gazdasági szereplőnél dolgozó hallgató önköltséges doktori képzésben vesz részt, az állam az önköltség felét átvállalhatja, valamint arra biztatja a vállalatokat, vegyék át a másik felét.
Továbbá jelentősen növelnék a doktori iskolát végzettek számát is. Ezért bővülnek a doktori képzések: nyitottak lesznek a létszámkeretek, elsődlegesen a műszaki, a természettudományi, a mérnöki, az informatikai, az agrár, az orvosi és az egészségtudományi területeken.
Be fog számítani a doktori iskolában töltött idő is a nyugdíjba. Az állam átvállalja a nyugdíjjárulék felét, valamint arra bíztatja az egyetemeket, hogy azok vegyék át a másik felét. Valamint ezentúl a legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után folytathatják doktori képzésben.
Több probléma lehet a hazai oktatással
Egyébként nőtt a hazai diplomások száma az elmúlt években, azonban így sem éri el az uniós átlagot. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Co-operation and Development) évente összehasonlítja a 38 tagállama és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét. A jelentésük nemzetközi kontextusban mutatja be a magyar oktatási rendszer teljesítményét is.
A tavalyi, év végi kutatásukból kiderül, Magyarországon nőtt a felsőfokú képzésben résztvevők százalékos aránya 2000 és 2021 között. Azonban a magyar növekedés nem érte el sem az EU, sem az OECD-átlagot. Európában csak Olaszországban alacsonyabb a diplomások aránya. A magyarországihoz hasonló szintről indulva átlag feletti emelkedést produkált a régióban Lengyelország és Szlovákia is.
A magyar ifjúsági munkanélküliség kicsivel átlag alatti, a foglalkoztatottság aránya pedig a diplomások közt az egyik legmagasabb.
Ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb. Ez igaz a 25-34 évesek körében is, negyedik legjobbak vagyunk. A munkaerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg
- nyilatkozta korábban Lannert Judit oktatáskutató.
