Jelentős avar kori leletekre bukkantak Baranyában - a kép illusztráció

Kiemelkedő jelentőségű leletekre bukkantak a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészei egy avarkori temető magyarországi feltárásakor. Ahogyan a szakember fogalmazott: „aranyban gázoltak” a helyszínen.


Az egyik legjelentősebb avarkori lelet került elő

A leleteket a Baranya megyei Babarc település közelében találták, az M6-os autópálya folytatásának nyomvonalán. A feltárás tavaly augusztustól egészen idén januárig tartott, azonban csak cska nemrég rendeztek sajtótájékoztatót a kutatás eredményeinek a bemutatására– írja a PécsMa.hu.

A háromhektáros területen végzett ásatások nyomán Baranya megye egyik leggazdagabb temetője került elő a népvándorlás korának kora avar időszakából (600-as évek). Mintegy 160 régészeti objektumot találtak, köztük 83 gödröt, 12 cölöphelyet, 4 árkot, 44 sírt, 15 úgynevezett áldozati gödröt, ezen kívül 2 áldozati jelenséget és 1 emberi vagy állati hamvakat tartalmazó jelenséget is.

A lelőhely kiemelkedő tudományos értékkel bír, csupán 15 százalékos a rablottság mértéke a korábbi korokból. Emiatt jól rekonstruálhatóakegyebek között az avarok temetkezési szokásai, öltözködésük, szakrális tereik, vagy éppen az etnikai kapcsolataik.

Szerencsésnek érzik magukat az „aranyban gázoló” régészek

A feltárást vezető Tóth Zsolt arról beszélt, hogy ugyan nyilvántartották ezt a lelőhelyet korábban is, azonban más kor leleteire számítottak. Emellett a kutatások folytatódhatnak, hiszen a feltárási területtúlnyúlik a beruházási övezeten, ahol eddig a feltárások zajlottak. Ráadásul az is valószínűsíthető, hogy a temető egy eddig ismeretlen településhez tartozhatott.

Galik Zsolt régész szerint az életük lelőhelye volt a mostani, ahol „aranyban gázoltak”. A szakember egyértelműnek tartja, hogy korabeli katonai elit és a családtagjainak a temetőjét találták meg. A leletek alapján kelet-európai nomád, Meroving és mediterrán hatások is jelen voltak a kultúrában, azonban találkoztak keresztény szimbolikával is az ásatások során.

A régészek szerint egyébként a mostani leletek azért maradhattak sokáig rejtve, mert csak 620-670 környékén használhatták ezt a területet az avarokhoz csatlakozott sztyeppei népek (tehát nem az „igazi” avarok). A távozásuk után pedig a terület korábbi lakottsága feledésbe merülhetett.

De mit is találtak a régészek? A sírokból előkerült:

  • 2 ezüst ivókürt
  • 1 ezüst pohár
  • 1 üvegpohár és 1 üvegpalack
  • 13 kerámia edény
  • 11 arany solidus (érme) – további három függőként használva
  • 14 sírban volt arany- és két sírban ezüst fülbevaló
  • 8 vaskard (ezüst függesztő karikákkal és koptatóval)
  • 8 íj (merevítő lemezei) és tegez (merevítő lemezzel)
  • 5 lándzsa
  • Több tucat egykori bőrövet díszítő (aranyozott) ezüst veretek és szíjvégek
  • 25 sírban étel (állat) melléklet
  • Számos használati és viseleti tárgy: csüngők, gyöngyök, karperecek, övcsatok, vaskés
  • orsógomb, gyűrű, bronztükör, csontfésű
  • A lovas sírokban zablák, kengyelek és nagy mennyiségű aranyozott lószerszámdísz

Ennyi marad a zsebedben, ha kincset találsz

Korábban ebben és ebben a cikkünkben is foglalkoztunk jelentős régészeti leletekkel. A földben talált kincsekkel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy hazánkban azok minden esetben az állam tulajdonát képezik. A lelet becsült értékének a tíz százaléka, de legfeljebb kétmillió forint viszont adható a megtalálónak.

The Conversation

Ne hagyd ki!