A Google mesterséges intelligenciáját (MI) összetett gazdasági kérdésekben tesztelték a közelmúltban. Játékban sikeresebben működtette a gazdaságot, mint az emberek.
A gazdaság irányításában is segíthet a DeepMind
A DeepMind a Google tulajdonában lévő, mesterséges intelligenciát fejlesztő brit cég. A vállalat a közelmúltban arra tanította meg az MI-jét, hogy egy olyan online játékot játsszon, amely kicsiben a közpénzek elosztását szimulálja.
A négy játékos által játszható játék összesen tíz körből állt, és a következőképpen épült fel: a különböző pénzösszegekkel induló játékosoknak minden kör elején fel kellett ajánlaniuk egy tetszőleges összeget a közös kasszába, az így összegyűlt pénz pedig egy újraelosztási szisztéma alapján visszakerült a játékosokhoz. A játékban mindig két különböző újraelosztási szisztéma versengett egymással, amelyek közül az egyiket az MI, a másikat pedig a többi résztvevő alkotta meg
-írja a rakéta.hu.
A „demokratikus MI” alkotói olyan programot akartak létrehozni, amely gazdasági döntései összhangban vannak az általános emberi értékekkel. Ezért nem csak az volt a céljuk, hogy életképes megoldásokkal rukkoljon elő, hanem a rendszerét el kellett fogadnia a játékosok többségének is.
Egalitárius és libertariánus megközelítés? Mindkettő!
A játékosok két szisztémával álltak elő. Egyik az egalitárius megközelítés volt, amely a pénzek egyenlő elosztásán alapult attól függetlenül, hogy ki mennyit adott bele a közösbe. A másik libertárius (vagy libertariánus) hozzáállás volt, mely az alapján osztotta újra a vagyont, hogy ki mennyit dobott be a kasszába.
Az MI ehhez képest egy teljesen új szabályozást dolgozott ki, amely többféle politikai irányvonal elemeit ötvözte magában. A DeepMind MI-je igyekezett csökkenteni a játékosok közötti vagyoni különbségeket azzal, hogy a közpénzeket aszerint osztotta el, hogy ki mekkora hányadát ajánlotta fel az indulótőkéjének, ugyanakkor keményen büntette az élősködőket is, ugyanis azoknak, akik nem ajánlották fel a tőkéjüknek legalább a felét, szinte semmit sem adott vissza
- tájékoztatott a portál.
Többségében szimpatizáltak a gép döntéseivel
Az MI újszerű megoldásainak többsége elnyerte a humán játékosok elismerését, ugyan akadtak kivételek. A DeepMind ugyanakkor kifejtette, hogy nem céljuk olyan mesterséges intelligenciát fejleszteni, amelyik politikai döntéshozatalt támogathat.
Az MI alkalmazása az államigazgatás különböző területein manapság több országban is hétköznapinak számít. A Kínai Tudományos Akadémia például olyan mesterséges intelligenciát hozott létre, amely kategorizálja az egyszerűbb bűncselekményeket és önállóan vádat emel a gyanúsítottak ellen. A chicagói és a Los Angeles-i rendőrség pedig olyan algoritmussal kísérletezik, amely előre megjósolja a bűncselekményeket – jegyzi meg a portál.
