A hazai offshore-kötődésű cégek fénykora -úgy tűnik-, hogy leáldozott, azonban még mindig jönnek létre az adóparadicsomokhoz köthető vállalkozások Magyarországon. Elmagyarázzuk a folyamatok hátterét!
A nagy offshore-boom
Leginkább két oka lehet annak, ha offshore jellegű országhoz köthető vállalkozás jön létre hazánkban: vagy a cégből származó jövedelem adó-optimalizálása miatt, vagy azért, hogy ne derüljön ki a valódi tulajdonosok kiléte. A hazai gazdaság működése szempontjából nem igazán szerencsés egyik indok sem, azonban az offshore tulajdonosi háttér nem feltétlen jogszerűtlen. Ugyan előfordulhat, hogy az offshore kötődés mögött valódi gazdasági érdek és folyamat húzódik, azonban ezek az országok meglehetősen nagy távolságra vannak hazánktól, kicsi a méretük, ennek ellenére meglehetősen magas az esetükben a tulajdonosi - érdekeltségi viszony, ami azt jelezheti, hogy nem hagyományos kereskedelmi folyamatok állnak a háttérben – írja elemzésében az Opten.hu.
Az adóparadicsomokhoz köthető társas vállalkozások elterjedése idehaza 2005 és 2009 között volt igazán látványos, akkoriban megháromszorozódott a számuk. Ez persze feltűnt egyebek között a hazai adóhatóságnak, a jogalkotóknak és a cégek partnereinek is. 2009 után azonban több folyamat szövődményeként, ha lassan is, de elkezdett csökkenni a számuk.
Napjaikban nagyjából 2800 vállalkozás működik hazánkban, amelyek tulajdonosai között találni közvetlen offshore hátteret. Arányiban ez egyébként 60 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt. A közvetett tulajdonosi viszonyokkal együtt azonban 4000-re tehető a számuk.
Magyarország, mint adóparadicsom?
Az offshore országokhoz köthető cégek számának csökkenése egyik részről összefügghet azzal, hogy sokat szigorodott a hazai szabályozás. Másik oka viszont az utóbbi évek meglehetősen kedvező magyar adókulcsa lehet, ami európai viszonylatban is igen alacsony, ezért a vállalkozóknak kevésbé éri meg más országokat keresniük. Egyébként az öreg kontinens több állama is adóparadicsomként tekint Magyarországra – írj az elemzés.
A cégjogi szabályozás jóval szigorúbb idehaza, mint a klasszikus offshore országokban, azonban itt is előfordulnak kevésbé átlátható vállalati formák, tőkealapok és a strómanok alkalmazására is akad példa. Néhány esetben azonban még megérheti az adóparadicsomokban lévő tulajdonosokkal „üzletelni” a magyar cégeknek.
Ciprus stabilan az élen, Hongkong és Málta pedig feltörekvőben
Évek óta fölényesen Ciprus vezeti a hazánkban bejegyzett offshore hátterű cégek listáját, jelenleg 1164 vállalkozással, ez a mennyiség azonban jóideje stagnál. Utána a Seychelles-szigetek következik, viszont ebben az esetben csökken a hozzájuk köthető cégek száma (napjainkban 536). A Máltához és Hongkonghoz köthető vállalkozások mennyisége azonban dinamikusan növekszik - tavaly óta 10 százaléknál is nagyobb arányban emelkedett a számuk. Panama, Belize, Szingapúr és a Marshall-szigetek szerepe azonban 2021 óta hanyatlóban van Magyarországon.
Hazánkban az adóparadicsomok keresése még távolról sem ért véget, hiszen évente 130-200 új társas vállalkozásnál mutatható ki az offshore háttér – tavaly ez a mennyiség 132 volt, valamint 2020-ban is szinte ugyanennyi. Az Opten szerint a jövőben is hasonló számokkal találkozhatunk, azonban a trenden módosíthat a változó adópolitika.
„A szigorúbb hazai adókulcsok megnövelhetnék az offshore kötődésű cégek számát, ha az adókulcsok emelése nem jár együtt szigorúbb offshore szabályozással is. Nemzetközi szinten erős törekvés van az adóoptimalizálások világszintű csökkentésére, ugyanakkor a hazai adópolitika jelenleg az alacsony vállalati adókulcsokat preferálja a vállalkozások hazai környezetbe csábítására, így rövid távon e tekintetben éles váltások egyelőre nem várhatók”
- írja a portál.
