Szövegértési problémái a felsőfokú végzettségűek negyedének is lehetnek
Fotó: Shutterstock

Így állnak a számokkal és a betűkkel a magyar álláskeresők

A Magyarországon regisztrált álláskeresők körülbelül harmadának nem igazán megy az olvasás, az írás és a számolás – világít rá egy friss tanulmány. Szövegértési problémái a felsőfokú végzettségűek negyedének is lehetnek. Régiós szinten is igen rosszak a magyar adatok.


Alapvető készségekkel sem bír számos magyar álláskereső

Csillag Márton, a Közgazdaságtudományi Intézet (KRTK) tudományos segédmunkatársának új kutatása a különböző emberi készségek munkaerőpiaci hatását vizsgálta. A tudományos munka a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) PIAAC magyar adatfelvételén alapszik.

A PIAAC 2017-2018-ban készült kutatása azért is különleges, mert rákérdez a válaszadók nemzetiségére és nyelvtudására, és egy kiegészítő mintát is tartalmaz a regisztrált álláskeresőkről, ami lehetőséget ad a hazai foglalkoztatáspolitika szempontjából meghatározó kérdések vizsgálatára – jegyzi meg a Qubit.

Szövegértési problémái lehetnek a felsőfokú végzettségű magyarok negyedének

Csillag Márton ebből a felmérésből kiinduló tanulmány szerint 90 ezer ember szövegértése, számolási képessége és számítógépes problémamegoldó képessége olyan alacsony szinten volt 2018-ban Magyarországon, hogy nem érte el a foglalkoztatottak leggyengébb 10 százalékának a készségszintjét. Ezen csoport tette ki az akkor regisztrált álláskereső férfiak 31 és a nők 41 százalékát

A kutatás rávilágít arra is, hogy a bonyolultabb, hosszabb szövegek megértése, az információk és az összetett érvelések feldolgozása vagy a hétköznapi matematikai információknál bonyolultabb jelenségek megértése, táblázatok és statisztikák értelmezése sok magyar képességeit meghaladja. Ezeken a területeken a legfeljebb általánost végzettek 95 százaléka, a szakmunkások 80 százaléka és az érettségizettek nagyjából harmada teljesített gyengén a felmérésben. Meglepőbb lehet, hogy a felsőfokú végzettségűek 25 százaléka is ebbe a csoportba tartozott.

Regionális összehasonlításban sem rózsásak a magyar adatok

Kelet-közép-európai országokhoz, Csehországhoz, Szlovákiához és Lengyelországhoz képest minden iskolázottsági csoportban valamivel rosszabb volt Magyarország átlagos teljesítménye. Egyetlen kivételként a középfokú végzettségűek szövegértési képességeiben előztük meg Lengyelországot.

Egyedül a matematikai készségek terén szerepel jobban Magyarország, ezen belül is a felsőfokú végzettségűeknél. A többi csoport számolási készségei inkább a középmezőny alján mozognak.

Azonban, ha kitekintünk a közép-európai régióból, a hazai adatok nem drámaiak, hiszen az OECD-átlag körül mozogtak. Szövegértésben leginkább a franciára hajaztak az értékeink, a számolási készségekben pedig Németország, Észtország, Új-Zéland és Oroszország eredményeihez álltunk a legközelebb. A számítógépes környezetben való problémamegoldás terén a magyarok képességei leginkább az észt és dél-koreai felnőttekéhez hasonlítottak.

Másokhoz képest keveset fordíthatunk az oktatásra

Egyébként 2019-ben az egy felsőoktatásban tanuló diákra jutó, dollárra konvertált magyarországi ráfordítás a kilencedik legalacsonyabb volt az OECD-országok között. Emellett a gimnáziumi képzésben tanuló magyar diákokra jutó pénzösszeg is a nemzetközi átlagok alatt szerepelt. Csak Szlovákiában, Litvániában, Török- és Görögországban volt kisebb, mint hazánkban. A GDP-arányos ráfordításnál pedig Magyarország mutatta a harmadik legalacsonyabb értéket.

Ugyanakkor, ha a 2012-es és 2019-es adatokat hasonlítjuk össze a teljes oktatási rendszerben, alapfoktól felsőfokig, a diákokra bontott ráfordítások növekedését tekintve Magyarország a lista elején szerepel.

The Conversation

Ne hagyd ki!