A korábbiaktól lényegesen nagyobb súllyal jelenhet meg a közlekedési ismeretek oktatása a tantervekben a következő tanévtől. Szóba került, hogy akár vezetői engedélyek megszerzését is akadályozhatja, ha valaki nem tesz sikeres vizsgát a tárgyból.
Új tananyaggal bővülhetnek a tantervek
A 2023/24-es tanévtől a mostaninál jóval nagyobb súlyt kaphatnak a közlekedési ismeretek az általános iskolai tantervekben, amennyiben megvalósul az oktatásért is felelős Belügyminisztérium, az Oktatási Hivatal, valamint az ORFK terve. Berzai Zsolt alezredes elképzelhetőnek tartja, hogy a tanulóknak vizsgázniuk kell a tananyagból.
A cél az, hogy egy gyerek ne azért biciklizhessen a főúton, mert már betöltötte a 12. életévét és a KRESZ szerint megteheti, hanem azért, mert már képes és felkészült rá. Ehhez viszont meg kell tanítani a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedéshez szükséges szabályokra
- tájékoztatta a Közlekedésbiztonság a bpiautosok.hu-t.
Hozzátették, bizonyos alapismeretek hiányában a motoros és az autóvezetői képzés időkerete sem elég a megfelelő elméleti és gyakorlati tudás megszerzéséhez.
Az képzés részleteinek a kidolgozása az elején tart, azonban szakmai programot, kerettantervet és módszertani anyagokat is készíthet hozzá a Belügyminisztérium. Szinte biztosra vehető, hogy a gyermekek tanulmányi előmenetelét nem fogja befolyásolni, ha nem sikerül levizsgázniuk a közlekedési ismeretekből. Azonban szóba került, hogy az alapvizsga hiánya például a moped vezetői tanfolyam elvégzését, illetve más vezetői engedélyek megszerzését is akadályozhatja a jövőben.
Több probléma lehet a hazai oktatással
Egyébként a magyar oktatást érintő egyéb problémákra is felhívja a figyelmet az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Co-operation and Development) kutatása. Ők évente összehasonlítják a 38 tagállamuk és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait. A jelentésük nemzetközi kontextusban mutatja be a magyar oktatási rendszer teljesítményét is.
A legújabb kutatásukból kiderül, Magyarországon a felsőfokú képzésben résztvevők százalékos aránya 2000 és 2021 között nőtt. Azonban a magyar növekedés nem érte el sem az uniós, sem az OECD-átlagot. Európában csak Olaszországban alacsonyabb a diplomások aránya. Viszont a magyar ifjúsági munkanélküliség kicsivel átlag alatti, a foglalkoztatottság aránya pedig a diplomások közt az egyik legmagasabb az OECD együttműködő- és tagállamai között.
Ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb. Ez igaz a 25-34 évesek körében is, negyedik legjobbak vagyunk. A munkaerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg
- nyilatkozta Lannert Judit oktatáskutató.
2019-ben az egy felsőoktatásban tanuló diákra jutó, dollárra konvertált magyarországi ráfordítás a kilencedik legalacsonyabb volt az OECD-országok között. Emellett a gimnáziumi képzésben lévő magyar diákokra jutó pénzösszeg is a nemzetközi átlagok alatt szerepelt. Csak Szlovákiában, Litvániában, Török- és Görögországban volt kisebb, mint hazánkban. A GDP-arányos ráfordításnál pedig Magyarország mutatta a harmadik legalacsonyabb értéket.
Ugyanakkor, ha a 2012-es és 2019-es adatokat hasonlítjuk össze a teljes oktatási rendszerben, alapfoktól felsőfokig, a diákokra bontott ráfordítások növekedését tekintve Magyarország a lista elején szerepel.
