Óriási a kontraszt a felsőfokú végzettségű fiatalok arányában a régiók között

Kiemelkedően nagy a fiatal felsőfokú végzettségűek aránya a magyar fővárosban, azonban ebben a mutatóban az ország néhány vidéke rendkívül le van maradva. Egyes területeken az Európai Unió legalacsonyabb értékei jellemzik Magyarországot.


Óriási kontraszt a felsőfokú végzettségűek arányában

Budapesten 61,1 százalék volt a felsőfokú végzettségűek aránya a 25-35 éves korosztályban tavaly az Eurostat friss adatai szerint. Ez az EU-ban is kiemelkedő érték, a régiók között a 12. legmagasabb. Az uniós átlag az adott korcsoportban 41,2 százalék. A kiemelkedő kategóriákba (legalább 55 százalékos érték) egyes fővárosok mellett zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutató és fejlesztő tevékenység, illetve erős a high-tech iparágak súlya – jegyzi meg a G7.

Viszont a három magyar keleti régió értékei az Unió legrosszabbjai között szerepelnek. Azok közül az Észak-Magyarországon mért 19,2 százalék a hetedik legalacsonyabb Európában.

A 22 leggyengébb számokat mutató régiók (25 százalék alatti értékek) többnyire a keleti tagországokban és Olaszország déli részén találhatók. Leginkább falusias településszerkezet és jelentősebb mezőgazdaság jellemzi ezeket a vidékeket.

Az országokon belüli különbségeket nézve is kiemelkedő a magyar régiók közötti egyenlőtlenség. Csupán Litvániában szóródik jobban a fiatal felsőfokú végzettségűek térségenkénti aránya.

Több éve vizsgálják az oktatási rendszerünk

Nem csak a Eurostat végez ilyen jellegű felméréseket. Az OECD például évente összehasonlítja a 38 tagállama és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét. A jelentés nemzetközi kontextusban mutatja be a magyar oktatási rendszer teljesítményét is.

Abból a kutatásból az derül ki, hogy Magyarországon a felsőfokú képzésben résztvevők százalékos aránya 2000 és 2021 között nőtt. A magyar növekedés azonban nem érte el sem az EU, sem az OECD-átlagot. Európában csak Olaszországban alacsonyabb a diplomások aránya. A magyarországihoz hasonló szintről indulva átlag feletti emelkedést produkált a régióban Lengyelország és Szlovákia is.

A magyar ifjúsági munkanélküliség kicsivel átlag alatti, a foglalkoztatottság aránya pedig a diplomások közt az egyik legmagasabb.

Másokhoz képest keveset fordíthatunk az oktatásra

2019-ben az egy felsőoktatásban tanuló diákra jutó, dollárra konvertált magyarországi ráfordítás a kilencedik legalacsonyabb volt az OECD-országok között. Emellett a gimnáziumi képzésben tanuló magyar diákokra jutó pénzösszeg is a nemzetközi átlagok alatt szerepelt. Csak Szlovákiában, Litvániában, Török- és Görögországban volt kisebb, mint hazánkban. A GDP-arányos ráfordításnál pedig Magyarország mutatta a harmadik legalacsonyabb értéket.

Ugyanakkor, ha a 2012-es és 2019-es adatokat hasonlítjuk össze a teljes oktatási rendszerben, alapfoktól felsőfokig, a diákokra bontott ráfordítások növekedését tekintve Magyarország a lista elején szerepel.

The Conversation

Ne hagyd ki!