Több éve vizsgálják az oktatási rendszerünk

Az OECD évente összehasonlítja a 38 tagállama és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét. A kutatásait Education at Glance címmel jelenteti meg. A jelentés nemzetközi kontextusban mutatja be a magyar oktatási rendszer teljesítményét is. Az októberben publikált eredményeket a G7 elemezte Lannert Judit oktatáskutató segítségével.

A kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a felsőfokú képzésben résztvevők százalékos aránya 2000 és 2021 között nőtt. A magyar növekedés azonban nem érte el sem az EU, sem az OECD-átlagot. Európában csak Olaszországban alacsonyabb a diplomások aránya. A magyarországihoz hasonló szintről indulva átlag feletti emelkedést produkált a régióban Lengyelország és Szlovákia is.

A magyar ifjúsági munkanélküliség kicsivel átlag alatti, a foglalkoztatottság aránya pedig a diplomások közt az egyik legmagasabb.

Ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb. Ez igaz a 25-34 évesek körében is, negyedik legjobbak vagyunk. A munkaerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg

- véli a szakértő.

Másokhoz képest keveset fordíthatunk az oktatásra

2019-ben az egy felsőoktatásban tanuló diákra jutó, dollárra konvertált magyarországi ráfordítás a kilencedik legalacsonyabb volt az OECD-országok között. Emellett a gimnáziumi képzésben tanuló magyar diákokra jutó pénzösszeg is a nemzetközi átlagok alatt szerepelt. Csak Szlovákiában, Litvániában, Török- és Görögországban volt kisebb mint hazánkban. A GDP-arányos ráfordításnál pedig Magyarország mutatta a harmadik legalacsonyabb értéket.

Ugyanakkor, ha a 2012-es és 2019-es adatokat hasonlítjuk össze a teljes oktatási rendszerben, alapfoktól felsőfokig, a diákokra bontott ráfordítások növekedését tekintve Magyarország a lista elején szerepel.

A magyarok többsége csak magyarul beszél

Az Eurostat legfrissebb adataiból kiderül, hogy Magyarországon a lakosság 42,4 százaléka beszélt valamilyen nyelvet a magyaron kívül 2016-ban, ezzel jócskán elmaradtunk a 64,6 százalékos uniós átlagtól.

Az iskolákban a 2021–2022-es tanévben a legtöbben az angolt (437 695) vették fel, második helyen a német (106 074) állt, a harmadikon pedig a francia nyelv végzett 1839 diákkal. A 2022-ben meghirdetett álláshirdetések nagyjából felében elvárás legalább egy idegen nyelv ismerete.

Ebben magasan vezet az angol, a hirdetések 38 százalékában kérik valamilyen szintű ismeretét. Ezt követi jelentősen lemaradva a német (5 százalék), illetve a francia és az olasz (0,3 -0,3 százalék). A régiós országok nyelveit (szlovák, román, lengyel, cseh, ukrán) átlagosan a hirdetések 0,1 százalékában jelölik meg feltételként, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben különösen értékes az ukrán nyelvtudás.