Stresszes, túlterhelt fiatal dolgozó ül a számítógépe előtt, grafikonokat elemez, arcát a tenyerébe temeti, fehér inget, okosórátvisel
A Bain & Company tanácsadó cég 20 ezer ember részvételével nagyszabású felmérést készített a fiatal munkavállalók körében. Arra volt kíváncsi, hogyan vélekednek piaci lehetőségeikről, illetve mire számítanak a jövőben. Aggasztó eredmények születtek.


A vállalat a 18-25, illetve a 26-41 éves korosztály, azaz a Z és az Y generáció tagjainak véleményét kérte ki. A 20 ezer válaszadó közül százan egy nagyobb interjút is adtak a szakértőknek. A kutatás reprezentatív, a résztvevők 10 országból, az USA-ból, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Japánból, Kínából, Indiából, Brazíliából, Indonéziából és Nigériából kerültek ki (ezek az országok adják a globális GDP 65 százalékát).

Általános megállapítás, hogy a fiatal munkavállalók egyre stresszesebbnek és túlterheltebbnek érzik magukat munkahelyükön.

A válaszadók körülbelül 61 százaléka leginkább a pénzügyek, a munkahely biztonsága és a 10 éves karriercélok elszalasztása miatt aggódik. A 35 év felettiek 40 százaléka számolt be hasonló aggályokról.

A Bain megállapítása szerint a nyugati országokban egyre súlyosabb problémát jelent a lassuló gazdasági növekedés, az egyenlőtlenség és az egyre megfizethetetlenebb lakhatás. A fiatalok munkanélkülisége Európában lesújtó szintet ért el: Spanyolországban 37, Olaszországban 29, Franciaországban pedig 19 százalékuknak nincs munkája.

Érdekes azonban, hogy a feltörekvő piacokon dolgozó válaszadók 81 százaléka optimista, arra számít, 5-10 év múlva jobb körülmények között fog élni. A fejlett gazdaságokban ez az arány csupán 63 százalék.

Halmozódó adósságok

A Bain & Company kutatása arra is rávilágított, hogy a fejlett gazdaságok fiataljai nagy valószínűséggel rosszabbul fognak keresni, mint szüleik.

Az Egyesült Államokban például a II. Világháború óta nem volt ilyen alacsony az abszolút felfelé irányuló mobilitás elérésének esélye, magyarul az, hogy a fiatalok többet keressenek felmenőiknél.

Folyamatosan nő a kereseti különbség a magas és az alacsony képzettséget igénylő szakmák között. Ennek ellenére a friss diplomások mintegy 40 százaléka olyan munkakörben helyezkedik el, amely nem igényel felsőfokú képzettséget. Közülük sokan adósságcsapdába estek az egyetemi tandíjak, a diákhitelek miatt.

Olyan országokban, mint az Egyesült Államok, ahol a felsőoktatás korlátozott állami támogatásban részesül, az egyetemek bénító adósságokkal sújtják a dolgozókat

– áll a jelentésben.

Osztott terhek

A fiatalok aggodalma érthető, a világjárvány hatása azonban egyetlen generációt és piacgazdaságot sem kímélt.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) arra számít, hogy a globális foglalkoztatás csak 2023-ban tér vissza a pandémia előtti szintre. Az ügynökség a közelmúltban visszavett 2022-es munkaerőpiaci fellendülési előrejelzéséből, a becslések szerint a globális munkanélküliség idén elérheti a 207 millió főt a 2019-es 186 millióhoz képest.

A ledolgozott órák száma világszerte 2%-kal alacsonyabb a járvány előtti szintnél, ami leginkább a fejlődő országokban érezteti hatását.

The Conversation

Ne hagyd ki!