A mintegy 400 ezer katás vállalkozó felének a sorsa eldőlt a legfrissebb adatok szerint. Azonban több tízezren teljesen eltűntek a rendszerből.
Átalakult a kata
Korábbi formájában megszüntette a kormány a kisadózó vállalkozók tételes adóját, azaz a katát. Mint arról írtunk, megmaradhatott az adónem néhány kisebb egyéni vállalkozónak, a bevételi értékhatárát pedig évi 12 millió forintról 18 millióra emelték. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi fix 50 ezer forint. Azonban az adózási formát csak közvetlenül a lakosságnak szolgáltatást nyújtó, és/vagy terméket értékesítő, főállású egyéni vállalkozók választhatják (részletesen a módosításról ITT olvashatsz).
A kata új szabályai szeptember elsején léptek érvénybe. A változásról szóló nyilatkozatot szeptember 25-ig kellett benyújtani az adóhivatalnak.
Sok katás tűnt el a rendszerből
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a régi katásoknak a kataalanyiság megszűnése miatt szeptember 30-ig kell nyilatkozniuk a bevételeikről. Nyilatkozatot kell benyújtaniuk azoknak is, akik augusztus 31-én szüneteltették a tevékenységüket.
Nyilatkozni a 22KATA jelű nyomtatványon lehet, amely legegyszerűbben a NAV honlapjáról vagy közvetlenül az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban érhető el. A Központi Azonosítási Ügynökös (KAÜ) azonosítás után a volt kisadózó a vállalkozói adószámát kiválasztva a 22KATA felületre jut, ahol kitöltheti és beadhatja nyilatkozatát.
A legfrissebb adatok szerint nagyjából 50 ezer korábbi katás már nem jelenik meg vállalkozóként a rendszerben. Néhány nappal a határidő előtt 115 ezren választották az új katát a korábbi 400 ezerből, és 125 ezer új átalányadózó jelent meg, azaz addigra az összes korábbi katás fele rendezte a sorsát Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint.
Ekkora bevételt vár a kormány a kata átalakításától
Arról is írtunk, hogy nem látni a belső fogyasztás csökkenésére utaló jelet a jövő évi költségvetésben. Feltehetően a kormány azzal kalkulál, hogy a lakosság inkább a megtakarításait költi el jövőre, és csak utána kezd jelentősebb spórolásba.
2023-ban 7117 milliárd forintos áfabevétellel számol a kormány, ami 1673 milliárddal több az idén várhatótól. A jelentős növekedés egyebek mellett a kata átalakításából fakadhat, hiszen az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy része átkerül az áfafizetői körbe. Emellett a jövőre is magas infláció is növelheti az áfából származó forrást. A rezsicsökkentés csökkentése miatt pedig nagyjából 1000 milliárd forint extrabevételhez juthat a kormány, ami szintén hatással lesz az általános forgalmi adóra.
30 százalékkal több folyhat be a személyi jövedelemadóból is jövőre. Ennek a forrásai leginkább a béremelésekből és a kata módosításából fakadó szja-befizetések lehetnek.
Emellett az energiaellátók jövedelemadójából, a bányajáradékból, a kiskereskedelmi különadóból, a cégautóadóból és a pénzügyi tranzakciós illetékből érkezhet együttesen körülbelül 1200 milliárd.
A költségvetésben emellett szerepelhet egy nagyobb európai uniós forrás is.
