Benyújtotta a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adójának, azaz a katának az átalakításáról szóló törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. Amennyiben elfogadják, szeptember 1-én léphet hatályba. Mutatjuk a részleteket!
Megváltozik a kata
Megmarad a kata a legkisebb egyéni vállalkozók számára, a bevételi értékhatárát pedig évi 12 millió forintról 18 millióra emelik. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint lesz. Azonban az adózási formát csak közvetlenül a lakosság részére szolgáltatást nyújtó, és/vagy terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják – közölte hétfőn a Pénzügyminisztérium (PM).
Az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új kata megszünteti a visszaéléseket, emellett kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak
- írja közleményében a PM.
Az új katásoknak tehát csak magánszemélyektől származhat a bevételük. Kivételt képeznek azonban a taxisok.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a kata új szabályai idén szeptember 1-én léphetnek érvénybe. A változásról szóló nyilatkozatot pedig szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalnak.
A PM megjegyzi, ha valaki nem élne az új kata lehetőségével, választhatja az átalányadót is. Ők több időt kapnak az átállásra, október 31-ig kell bejelenteniük a változtatást.
Ízekre szedték a könyvelők a katázás átalakítási terveit
Néhány napja írtunk róla, hogy a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint nincs is visszaélésszerű katázás, csak meg akarják adóztatni a katásokat. Ezt azzal indokolták, hogy a kisadózás 2017-től havi 1 millió forintos keretet kapott, adóemelés és pontosító szabályok nélkül, így a kormány akarata szerint széles körben lehetett törvényesen a munkaviszonyokat megbízásra cserélni, ami a COVID járvány alatt fokozódott, miközben visszaélésekről szó sem volt.
Az MKOE véleménye szerint Magyarországon a forgalmi típusú adóztatás a sikeres, amit alacsony kulcsú jövedelemadóztatásnak kell kísérnie, a kisadózás pedig ennek a fő eleme. A katázás tilalomfákkal és különadóval való telepakolása mindezzel ellentétes.
Így látták a szakmai szervezetek
A kata átalakításának lehetséges részleteiről elsőként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt még májusban. Parragh László akkor azt mondta, hogy maradnia kell az adónemnek az önfoglalkoztatók és az alacsony egzisztenciájú vállalkozások esetében, azonban meg kell szűntetni a visszaéléseket, például a bújtatott foglalkoztatást. Szerinte nagyjából 100 ezer főt, vagyis a katás adózók 20-30 százalékát érintheti a probléma. Emellett kiemelte a valorizáció szükségességét is.
Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László pedig arról nyilatkozott, az átalakítás egyik legfontosabb szempont lehet, hogy értékálló maradjon a kata. Az 50 ezer forintos adót fizető fővállalkozók nem fognak kielégítő nyugdíjhoz jutni, ahogyan a 200 ezer forintos minimálbér miatt a 75 ezer forintot befizető katások sem. Az ő véleményük az volt, hogy a 300-400 ezer katás tisztességes adófizető. Viszont sokan a szürke- vagy a feketegazdaságban működtek korábban és csak az adónem megjelenése után kezdtek el szabályszerűen adózni.
