A lakosság felének tíz éve sem volt és most sincs megtakarítása. Az elmúlt évtizedről az is elmondható: csaknem ugyanannyian rendelkeztek személyi kölcsönnel, mint lakáshitellel.
A többség nem ezt várta
A magyarok döntő többsége nem erre számított, amikor tíz évvel ezelőtt elképzelte, milyen lesz a pénzügyi helyzete ma. Csupán 17 százalékuk állítja, hogy bejöttek a várakozásai, 28 százalék jobbnak érzi az anyagi körülményeit, az emberek csaknem fele pedig csalódott: rosszabbul alakulnak a pénzügyeik, mint ahogyan azt egy évtizede tervezték – derült ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásából.
A nők több mint fele állítja, hogy rosszabb az anyagi helyzete ma, mint ahogyan elképzelte tíz évvel ezelőtt, a férfiak közül ezzel szemben csupán 42 százalék csalódott. A megtakarításokkal is hasonló a helyzet: a nők 61 százalékának tíz éve sem volt és most sincs spórolt pénze, szemben a férfiak 39 százalékával.
A személyi kölcsönök folyamatosan nőnek
Az elmúlt évtizedre visszatekintve a magyarok pénzügyi helyzetét nagyban befolyásolta a 2011-es devizaeladósodás és az azt követő kilábalási időszak. A kutatás szerint ezt a tanulságot nem csupán a devizahitelben érintettek vonták le. A magyarok fele állítja, hogy ma óvatosabb a pénzügyek terén és megtervezi a kiadásait, 40 százalékuk pedig többet próbál megtakarítani, mint tíz évvel ezelőtt. Ugyanakkor a magyarok felének tíz évvel ezelőtt sem volt és most sincs félretett pénze.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az átlagos személyi kölcsönök összege folyamatosan növekedést mutat.
A Cofidis kutatása rámutatott, hogy az elmúlt tíz évben csaknem ugyanannyian rendelkeztek személyi kölcsönnel, mint lakáshitellel.
Azok közül, akik személyi kölcsönt vettek fel, 53% kezdett lakásfelújításba, 41%-uk vásárolt lakást, és több mint egyharmaduk új lakásba költözött.
Ebben a cikkben arról írtunk, hogy az MNB adatai szerint egy átlagos magyar háztartás 16,6 millió forinttal rendelkezik. Igaz ez egy átlag, amibe a szupergazdagok éppúgy beleszámítanak, mint a legszegényebbek.
Itt pedig azt néztük meg, hogy a meglóduló infláció miként hat a megtakarításokra. Az MNB adatai azt mutatták, hogy az első fél évben 4,3 százalékkal bővült a magyarok pénzügyi vagyona, amit azonban a megugró infláció fel is emésztett, mivel az első félévben közel 4,3 százalékos volt a drágulás üteme. Így reálértéken stagnált az év első 6 hónapjában a háztartások bruttó pénzügyi vagyona.
