A nyugdíjcélú megtakarítások egyik legvonzóbb eleme az szja-ból történő adójóváírás, amely az szja-visszatérítésre vonatkozó kormányzati döntés miatt sokaknak nem fog rendelkezésre állni a jövő évi adóbevalláskor.
Mi lesz az adókedvezménnyel?
Az szja-visszatérítés nyugdíjcélú megtakarításokra gyakorolt hatását vizsgálta meg a Portfolio, amely több szakértőt is megkérdezett az ügyben.
Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője elmondta: ha valaki a 800 ezer forintos szja-visszatérítési határ alatt marad, ő szándékától függetlenül most nem tud rendelkezni például a nyugdíjpénztára javára, a jogszabály technikailag úgy tűnik, erre a döntésre nem ad lehetőséget.
Szerinte a legjobban azok járnak, akiknek a visszatérítés 800 ezer forintos felső határán túl is marad még annyi szja-juk, hogy az ilyen típusú (pénztári befizetésekhez köthető) adókedvezményt is maximálisan kihasználják. Ez további 150 ezer forint vagy bizonyos feltételek mellett 250 ezer forint adókötelezettség mellett lehetséges.
Elmaradhat az év végi hajrá
A Portfolio szerint az öngondoskodási piacnak nagy érvágás lehet, hogy akár el is maradhatnak a szokásos év végi hajrák a befizetéseknél.
Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség főtitkára elmondta, hogy az első visszajelzések alapján az szja-visszatérítés nem fogja megrengetni az önkéntes pénztárakat, de kétségkívül hatással lesz az év végi befizetésekre, hiszen a pénztárak esetében sokan éppen az év végén fizetnek be nagyobb összegeket annak érdekében, hogy kimaxolják az adójóváírást.
A Pénztárszövetség főtitkára hozzátette: az is kérdés, hogy az így megkapott visszatérítést milyen célra fogják majd fordítani az emberek. Vélhetően ez megtakarítási célt is szolgálni fog, sokan próbálnak ebből a plusz jövedelemből olyasmire is félretenni, amire eddig nem volt lehetőségük, ez pedig összességében akár löketet is adhat az öngondoskodásnak.
Későn kezdett megtakarítás
Az utóbbi években egyre népszerűbbek lettek a nyugdíjcélú megtakarítások: ma már 1,5 millió magyar ember tesz félre a saját idős korára.
A Bankmonitor szerint azonban minden második embernek csak 45 éves kora után jut eszébe a nyugdíjcélú megtakarítás. Sőt, az 50 éves kornál később indítók aránya is meghaladja a 31%-ot. Elképzelhető, hogy nekik csak annyi pénzük fog összegyűlni, ami havi 15-20 000 forint nyugdíjkiegészítésre lesz majd elegendő.
Alacsony összeget teszünk félre
A Bankmonitor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjmegtakarítók túlnyomó részét az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) tagok teszik ki, akik átlagosan havi 9 700 forintot tettek félre 2020-ban. Ilyen megtakarítási tempó eredményeként a 60 év feletti nyugdíjpénztári tagoknak átlagosan kb. 2,5 millió forintra rúg az egyenlegük.
Ha azzal számolunk, hogy a 65 év felett még várható élettartam átlagosan 17 év, akkor az ÖNYP-tagok kb. havi 12 000 forint kiegészítést kaphatnak majd az állami nyugdíjukon felül. Ezzel szemben havi 25 000 forintos megtakarítás havi 51 000 forint plusz jövedelmet jelentene idős korukban.
