Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának tájékoztatása szerint az ország leggazdagabb emberei évente több mint 163 milliárd dollárnyi, átszámítva nagyjából 48 900 milliárd forintnyi adót nem fizetnek be, méghozzá teljesen törvényes „manőverek" segítségével. Mutatjuk, hogy csinálják.



Jogi kiskapuk

163 milliárd dollár. Évente ennyi adót nem fizetnek be az USA ultragazdag emberei. Összehasonlításképp Magyarország GDP-je 2020-ban 155 milliárd dollár volt a Világbank adatai szerint. Irdatlan mennyiségű pénzről beszélünk, az érintett vagyonosok azonban semmilyen törvényellenes dolgot nem követnek el az adójuk csökkentése érdekében. Olyan tökéletesre fejlesztették a módszereiket, hogy a jogi kiskapuknak köszönhetően a Jeff Bezos-hoz és Elon Musk-hoz hasonló milliárdosok a vagyonukhoz mérten szinte nulla adót fizetnek be évente az államkasszába. Nézzük, hogy csinálják!

Válogatott módszerek

Míg a legtöbb amerikai hagyományos foglalkoztatásban dolgozik, jövedelme pedig fizetésből és juttatásokból származik, addig a szupergazdagok kamatokból, osztalékokból, tőkenyereségből, befektetésekből, vagy éppen bérleti díjakból keresik a napi betevőt. Egy hétköznapi melós többnyire úgy kapja a fizetését, hogy abból már levonásra kerültek az adók. A felső egy százalék esetében azonban nem ritka, hogy az adóbevallásban semmilyen bevétel nincs feltüntetve, mert késleltette a befektetései értékesítését, vagy veszteségeket használt fel a tőkenyereség ellensúlyozására.

Vegyünk példának egy vezérigazgatót, aki részvényalapú kompenzációt kap. Amikor elérkezik az értékesítés pillanata, akkor valójában simán eladhat más, veszteséges részvényeket, amelyekkel lenullázhatja az aktuális évre vonatkozó adóköteles vagyonnövekedését-magyarázta Sharif Muhammad, az Unlimited Financial Services pénzügyi szolgáltató alapító-vezérigazgatója, aki nem mellesleg minősített pénzügyi tervezőként dolgozik.

Egy másik népszerű taktika az eszközalapú hitelezés. Világunk szupergazdagjai sokszor kölcsönökből tartják fent az életszínvonalukat, amelyeket a vállalatokban birtokolt vagyonukkal, teljes portfóliójukkal fedeznek. Mivel nem realizálnak nyereséget, illetve részvényeket sem adnak el, így nincs jövedelmük, amit meg lehetne adóztatni. Alacsony kamatozású kölcsönt vesznek fel, a kamatkiadásaikat pedig levonhatják a minimális, realizált jövedelmükből. És bár a vagyonuk értéke a vállalatuk részvényeinek tulajdonlásával hatalmas mértékben növekszik, ez nem számít jövedelemnek.

Az sem véletlen, hogy a milliárdosok többnyire életük végéig tartják vagyontárgyaikat, ugyanis örököseik jóformán adómentesen vehetik át a gigantikus vagyont.

Dinasztiák, jótékonykodás

Közkedvelt módszer a dinasztiális tröszt kihasználása is. Ez egy olyan vállalati forma, amelyben a résztvevő vállalatok létrehoznak egy közös irányító központot, amely önálló jogi személyként funkcionál. Ilyesmi a holding is. Ha a kedvezményezettek pénzt kapnak egy ilyen trösztből, akkor nem kötelesek semmilyen ajándék-, vagy ingatlanadót fizetni az államnak.

Szupergazdagjaink előszeretettel fordítanak tetemesebb összegeket karitatív célokra is, amit végső soron leírhatnak az adójukból. Általában létrehoznak egy speciális adományozói számlát, ahova annyi pénzt fizetnek be, amennyit szeretnének. Ennek a számlának a kezelését rábízzák egy karitatív szervezetre. Amint befizetnek egy összeget a számlára, azonnali adókedvezményben részesülnek. Mennyi kiskapu, nemde? Nézzünk néhány példát!

Az elmúlt öt évben így alakultak a 4 leggazdagabb amerikai pénzügyei:

Warren Buffett:

  • vagyonnövekedés: 24,3 milliárd dollár
  • befizetett adó: 23,7 millió dollár
  • valós adókulcs: 0,1 %
Jeff Bezos:


  • vagyonnövekedés: 99 milliárd dollár
  • befizetett adó: 973 millió dollár
  • valós adókulcs: 0,98 %
Michael Bloomberg:


  • vagyonnövekedés: 22,5 milliárd dollár
  • befizetett adó: 292 millió dollár
  • valós adókulcs: 1,3 %
Elon Musk:


  • vagyonnövekedés: 13,9 milliárd dollár
  • befizetett adó: 455 millió dollár
  • valós adókulcs: 3,27 %

Ezeket az információkat a ProPublica civil szervezet szellőztette meg, a pénzügynminisztérium adatai alapján.

The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!