Júniusban is idei rekord közeli mértékben vettek fel lakáshitelt a magyarok. Éves összevetésben pedig két és félszeres a növekedés. A fogyasztási hitelek felvétele egy év alatt 34 százalékkal nőtt.
A jegybanki statisztikák szerint a lakossági ügyfelek összesen 127,4 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek júniusban, ami ugyan picivel elmaradt a májusi, 129,5 milliárdos idei csúcstól, de az egy évvel korábbi volumennek jóval több, mint a kétszerese. A személyi kölcsönöknél hasonlóan alakult a helyzet: az év hatodik hónapja 69,5 milliárd forintnyi új szerződést hozott, ami valamivel kevesebb az előző havi 72 milliárdnál, ám éves alapon közel húszmilliárdos ugrás. A babaváró hitelnél folytatódott az előző hónapokra jellemző tendencia: a korábbi években megszokottnál alacsonyabb szinten látszik stabilizálódni a piac, ami júniusban 19,5 milliárd forintnyi új szerződésre volt elég - írja a Világgazdaság.
Ha ez első félévet nézzük, akkor még látványosabb a trend: az újonnan kötött lakáshitel-szerződések volumene két és félszeresére, 643,1 milliárd forintra ugrott egy év alatt, amiben persze az alacsony bázis – vagyis a kereslet tavalyi, erős visszaesése – is szerepet játszott, amellett, hogy a lakástámogatási rendszer átalakítása láthatóan használt a keresletnek. A fogyasztási hiteleknél jóval szerényebb, de még így is impozáns mértékű, 34,7 százalékos bővülést mért az MNB, ami kevéssel 600 milliárd forint alatti új szerződéses volument eredményezett.
A hitelek fele lakásvásárláshoz kötődik
A lakossági hitelállományon belül a lakáshitelek részaránya 50,3 százalék, a babaváró hitel 20,1, a személyi kölcsön 13,6, a szabad felhasználású jelzáloghitel 6,7 százalékon áll. Ezen belül az utóbbi időszakban a lakáshitelek és a személyi kölcsönök részaránya nőtt.
Egyre több hitelfelvevő vállal egyre nagyobb kockázatot
Korábban írtunk arról, hogy egyre bátrabbak a hitelfelvevők: sokan a megvásárolandó lakás árának 70 százalékára vesznek fel hitelt. Ez részben az állami programokkal, részben az önerő egy helyben topogásával magyarázható. Január-május között a bankok 31 ezer új lakás-hitelszerződést kötöttek közel 516 milliárd forint értékben. A szerződésszám másfélszeresére, a volumen két és félszeresére nőtt. Így az egy szerződésre jutó, átlagos összeg 10 millió forint környékéről 16,6 millióra ugrott.
