A közelmúltban többször figyelmeztettek a bankok és a rendőrség arra, hogy megszaporodott a bankkártyaadatokra utazó csalások száma Magyarországon. Most kiderült, hányan estek áldozatul ilyen bűnténynek tavaly.
Megsokszorozódott a banki csalások száma Magyarországon néhány év alatt
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a napokban közzétett adatai alapján több mint 18 ezer magyarnak csalták ki a bankszámlaadatait bűnözők tavaly, összesen nagyjából 23 milliárd forint kárt okozva az áldozatoknak.
Ellenben 2022-ben kevesebb, mint harmadannyi sikeres csalási kísérletet regisztráltak az országban, mint 2023-ban, valamint a kár nagyjából 9 milliárd forintot ért el. Sőt, 2019-ben összesen 58 esetben fértek hozzá a csalók az áldozatok bankszámláihoz, 437 millió forint kárt okozva. Tehát 4 év alatt több mint 300-szorosára nőtt a bankkártyaadatokkal sikeresen visszaélő banki csalások száma
Némi öröm az ürömben, hogy 2023 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest mintegy a harmadával csökkent a megvalósult csalások száma és összege. Ebben szerepet játszhatott egyrészt az ügyfelek ébersége, másrészt a bankok visszaéléseket szűrő rendszerei. Egyetlen negyedév kedvezőbb adatai azonban nem feltétlenül jelentik a hosszabb távú trend megváltozását
– idézi az MNB tájékoztatását az RTL.
Nagy, sms-es, átveréses kampányba kezdtek csalók
Mi is beszámoltunk róla a napokban, hogy az OTP Bank ügyfeleinek tömegét próbálják átverni csalók telefonhíváson és emailen keresztül annak érdekében, hogy megszerezzék a banki adataikat, és azok segítségével pénzt lopjanak tőlük. Most pedig újabb, tömeges kampányba kezdtek a bűnözők, de ezúttal sms-ben kísérlik meg becsapni az embereket – figyelmeztet a pénzintézet.
Az üzenetben a csalók úgy tesznek, mintha az ügyfél bankja, egy kártyakibocsátó intézet, esetleg futárszolgálat, közműszolgáltató vagy valamilyen egyéb cég képviseletében jelentkeznének. Arra kérik a címzettet, nyisson meg egy weboldalra vezető linket, esetleg telepítsen egy alkalmazást, vagy hívjon fel egy telefonszámot például a fiókja ellenőrzése, frissítése vagy újraaktiválása érdekében.
Persze a link nem a megnevezett cég valódi weboldalára, hanem egy hamis másolatára viszi az áldozatot. A telefonszám mögött pedig nem valódi ügyfélszolgálati munkatárs jelentkezik, hanem egy magát annak kiadó csaló. És minden esetben a célpont pénzének az ellopásához szükséges adatokat próbálják megszerezni.
Az ilyen átveréseknél árulkodó lehet, hogy az üzenetek gyakran ékezet nélkül vagy tört magyarsággal megfogalmazva érkeznek. Emellett az is gyanús, ha a kapott link nem egyértelműen az adott szolgáltató weblapjára mutat. Illetve az is gyanakvásra adhat okot, ha az üzenet nem olyan telefonszámról érkezett, melyről korábban a bank, vagy a szóban forgó cég már küldött sms-t. Végül pedig az is figyelmeztető jel, ha sürgetik az ember, vagy a fiók letiltásával fenyegetnek, esetleg büntetést helyeznek kilátásba.
Ha valaki hasonló helyzetben kerül, de bizonytalan, akkor érdemes utánanézni az adott pénzintézet vagy cég ügyfélszolgálata telefonszámának, és felhívni őket azon a számon, hogy valós-e a megkeresés.
