A kereskedelmi űrszektor szereplőinek egyelőre szinte semmilyen repüléssel kapcsolatos szabályozásnak nem kell megfelelniük. Az űrjogi szakértők úgy vélik, előírások híján előbb-utóbb elkerülhetetlen a tragédia.



Űrjogászok már vannak, szabályok viszont nincsenek

Jeff Bezos és Richard Branson vállalatai, a Blue Origin és a Virgin Galactic 2021 júliusában új fejezetet nyitottak az űrturizmusban. Viszont az a helyzet, hogy a két űrvállalat működését jelenleg semmilyen kormányzati szabályozás nem nehezíti. Ez azt jelenti, hogy nincsenek előírások, amelyek az utasok biztonságát szolgálnák, de a két vállalatra egyelőre légiközlekedési és környezetvédelmi szabályozások sem vonatkoznak. Az űrjogászok szerint (mert bizony ők is léteznek) az iparág még túlságosan fiatal ahhoz, hogy szigorúan szabályozni lehessen. A kormányzati szabályozó szervek valószínűleg csak évek múlva fognak bevezetni olyan szabályokat, amelyek segítségével az univerzum mezsgyéjére történő utazások is olyan biztonságosak lesznek, mint a kereskedelmi, „tradicionális" repülés.

Önjelölt kísérleti nyulak

Jelenleg a Szövetségi Légiközlekedési Hatóság regulázhatná meg a világűr határvonalát célzó kereskedelmi utazásokat a Kereskedelmi Űrközlekedési Hivatalán keresztül, de a Kongresszus 2023-ig moratóriumot vezetett be az ipar szabályozására.

A Nebraskai Egyetem űrjogi professzora, Frans Von der Dunk elmondta az Insidernek, hogy a kormány próbálja bevédeni az iparágat, hogy az olyan újítók, mint Bezos, Branson, vagy éppen Elon Musk szabadon fejleszthessék a technológiájukat. Ehhez viszont tetemes mennyiségű tesztrepülésre van szükség, amelyeket az esetleges szabályozások elkaszálhatnának.

Persze a vállalatok sem bízzák a véletlenre a repüléseket. Jelen pillanatban minden űrturisztikai vásárlónak alá kell írnia egy beleegyező okmányt, amelyben kijelenti, hogy sérülés vagy halál esetén a vállalatok nem vonhatók felelősségre.

A McGill Légügyi és Űrjogi Intézet igazgatója, Ram Jakhu szerint a jelentkezők nem is utasoknak, hanem repülési résztvevőknek minősülnek. Úgy véli, mindenki, aki jegyet vált az említett utazásokra, önként elismeri, hogy egy kísérletben vesz részt.

Von der Dunk professzor azt is hozzátette, hogy hiába nincsenek még komolyabb szabályozások, az űrvállalatoknak igen szigorú irányelveknek kell megfelelniük, amelyek nem a repüléssel, hanem a kilövéssel és a landolással kapcsolatosak. Ezek célja, hogy az űreszközök ne okozzanak kárt az ártatlan szemlélődőkben az indulásukkor vagy a kilövési területre való visszatérésükkor.

Ram Jakhu úgy véli, csak abban az esetben várható a kormány közbelépése 2023 előtt, ha történik egy halálos baleset. Hozzátette, meg van győződve arról, hogy ez előbb-utóbb be fog következni.

The Conversation

Friss

Fotó: airbus.com

Nyáron már termel a gyulai Airbus-gyár – Ilyen helikoptereket láthat el

Jövő júliusban kezdi meg a termelést a gyulai Airbus-gyár, ahol a repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak majd precíziós alkatrészeket.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Gigabírság: A versenyhivatal lecsapott Bige László cégére és társaira

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A hivatal 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki. A Nitrogénművek közölte, hogy egyelőre részletesen tanulmányozza, de érdemben elutasítja és bírósági úton mindenképpen megtámadja a döntést.


TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Így néz ki Magyarország első elektromos autója – Mutatjuk a fotókat!

Ma megkezdték a Mercedes-Benz EQB sorozatgyártását Kecskeméten. Ez az első tisztán elektromos meghajtású modell, amelyet Magyarországon gyártanak.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!