A Pest megyei városokban különösen nagy mértékben növekedtek az árak

Országos átlagban 18 százalékos szintre emelkedett a lakásárak túlértékeltsége a jegyban számításai szerint. Mutatjuk, hogy milyen kilátásai vannak a további drágulásnak, esetleg az árcsökkenésnek a jövőben.


Túl magasak lehetnek az ingatlanárak

Az MNB lakásárindex alapján 2021 negyedik negyedévében a lakásárak országos átlagban a jelenlegi ciklusban rekord magasnak számító 21,4 százalékos éves dinamikával emelkedtek szemben az egy évvel korábban mért 8,9 százalékkal. A jegybank legújabb Lakáspiaci Jelentése szerint a kiemelkedő mértékű lakáspiaci drágulás következtében országos átlagban korábban nem látott szintre, 18 százalékra emelkedett a lakásárak túlértékeltsége.

19,1 és 25,6 százalék között alakult az éves áremelkedés egyébként az ország régióinak többségében a tavalyi év utolsó három hónapjában. A közép-magyarországi terület városaiban (Budapest nélkül) ugyanakkor kiemelkedően magas, 36,9 százalékos drágulás volt tapasztalható a vizsgált időszakban.

A megyeszékhelyeken megkötött adásvételek alapján az átlagos négyzetméterár 377 ezer forint volt 2021-ben, ami 53,2 százaléka a budapesti 709 ezer forintos átlagos négyzetméterárnak.

Az ingatlanközvetítők tranzakciós adatai szerint 2022 első negyedévében is folytatódott a tendencia, hiszen országos átlagban 10 százalékos, Budapesten 9,5 százalékos nominális drágulást mértek.

Túlértékeltek lehetnek az ingatlanok

A Covid kirobbanása óta a vidéki lakásárak jelentősen nagyobb ütemben emelkednek, mint a budapestiek. A megelőző években természetesen a fővárosi drágulás volt a magasabb, így a vidéki árak egyfajta felzárkózásának lehetünk most tanúi. Az viszont kétségtelen, hogy mostanra a lakások mind a fővárosban, mind a kisebb településeken országszerte túlértékeltek

- írja a Portfolio elemzése.

A portál megjegyzi azt is, hogy 2021-ben a 2020-as megtorpanást követően az átlagos négyzetméterár az ország összes régióközpontjában ismét nagyobb mértékben emelkedett az átlagkereseteknél.

Árcsökkenés vagy drágulás várható az ingatlanpiacon?

A jegybank adatai szerint stabilan emelkedik a lakosság nettó pénzügyi vagyona 2009 óta, csupán a koronavírus-járvány kitörése után volt egy kisebb visszaesés. Emellett a reáljövedelmek is folyamatosan növekednek 2013 óta. Egy új, tengerentúli elemzés szerint, nagy mértékben hat a lakáspiacra a foglalkoztatottság szintje is. Ha azt is vizsgáljuk, láthatjuk, hogy hazánkban évek óta stabilan csökken a munkanélküliségi ráta. 2010 és 2013 között 11 százalék körül alakult a munkanélküliség, 2019-re viszont 3-4 százalékos szintre esett vissza amíg a foglalkoztatottság 50-ről, 63 százalékra emelkedett. Az egy évnél régebb óta munkanélküliek aránya pedig 5 százalékról 1 százalékra zsugorodott.

Az említett statisztikák alapján tehát nem indokolt a lakásárak hirtelen csökkenése. Azonban érdemes azzal is kalkulálni, hogy változik a gazdasági környezet.

Az infláció és a kamatemelések nehezítik a lakásvásárlások finanszírozását, a családtámogatások igénybe vehető összege pedig a lakásárakkal összevetve szintén egyre kevesebbet ér. A mostani számok azonban még itt sem adnak okot az aggodalomra, ez egyelőre csak a 2015-2019 közti "aranykorhoz" képest rosszabb, amikor a hazai lakáspiacon szó szerint bármit meg lehetett venni, azzal mindenképpen jól jártunk. Ez most megváltozott, ami a keresletre is hatással lehet, de összességében a mostani folyamatok önmagukban még nem fognak a lakásárak nominális értékű csökkenéséhez vezetni

– írja az elemzés.

The Conversation

Ne hagyd ki!