Fűtéstípusok szerint szelektál az ingatlanpiac

Az ingatlan.com 1,1 millió ingatlankeresés alapján készítette el a legújabb piaci elemzését. Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője a kutatással kapcsolatosan elmondta:

Az új rezsiszabályok bejelentése óta eltelt hetekben egyértelműen kiderült, hogy a vevőjelöltek sokkal energia-tudatosabbak lettek. Felértékelődtek a takarékos megoldások, a gázfűtés vonzereje jelentősen csökkent, ami érthető annak fényében, hogy az új előírások szerint az átlag feletti fogyasztás esetén többszörös a szorzó a gáz esetében.

Az eladó házaknál 18, a lakásoknál pedig 8 százalékkal nőtt a fűtéstípust is figyelembe vevő keresések száma a portálon szeptember első hetében március első hetéhez képest. A kilencedik hónap elején a házak esetében a fűtéstípusok alapján keresők 26-42 százalékkal kisebb arányban kerestek gázalapú – kazános, cirkós, konvektoros – ingatlanokat az elmúlt hat hónap átlagához képest. Emellett az eladó lakásoknál a gázfűtés keresettségének az aránya 9-21 százalékkal csökkent.

Azonban voltak olyan ingatlanok, amelyek iránt különösen megnőtt az igény. A rezsiváltozás ingatlanpiaci nyertesei a hatékony, takarékos hőszivattyús fűtéses ingatlanok lehetnek, amelyekre a keresések száma 21 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Emellett változatlan maradt az igény a távfűtéses lakásokra.

A részletes adatok szerint a korszerű, hőszivattyús lakóingatlanok iránti kereslet fokozódása mellett szintén nőtt a fával is működő cserépkályhás házak keresettsége is. (…) Az adatok arra utalnak, hogy a lakásvásárlást tervezők a rezsiszabályok változása és az energiakrízis miatt nemcsak rövid távon változtattak a keresési szempontjaikon. A vásárlók hosszabb távon is számolnak azzal, hogy az ingatlan fenntartása milyen költséggel jár. A fűtési rendszert ugyanis a legtöbb vevő olyan adottságnak veszi, ami akár 10-20 éven át is kiszolgálja az ott élőket. A fűtéstípusok pedig alapjaiban határozzák meg egy-egy ingatlan energiahatékonyságát

- nyilatkozta a szakember.

Egyre nehezebben találnak fizetőképes bérlőt a budapesti albérletekbe

Arról is írtunk, hogy Budapesten a bérlők júliushoz képest a megelőző hónapban 5,3 százalékkal kevesebbért, átlagosan 157 ezer forintért kerestek lakást. A bérbeadók viszont 5,7 százalékkal emelték áraikat, így átlagban havi 192 ezer forintot kértek ingatlanjukért.

A bérbeadók az elvárt bérleti hozamot a magas inflációhoz és az emelkedő állampapírhozamokhoz igazították, ezért növelték áraikat. Viszont a bérlők a bevételeik egyre kisebb hányadából tudják fizetni az albérletüket, miután az infláció (különösen a felrobbanó élelmiszerárak) miatt növekedtek a megélhetési költségeik, valamint a rezsidíjaik is elszállhatnak az új rendszerben.

Arra lehet számítani, hogy a lakhatást kereső, felsőoktatásban résztvevő diákok nyaranta ugyan felhajtják a bérleti díjakat, azonban ez a tendencia az idén nem következik be. A bérbeadóknak egyre nagyobb erőfeszítést kell tenniük a fizetőképes bérlőik megtalálásához. Ezt bizonyítja, hogy a főszezon ellenére jelentősen emelkedett a bérlőkeresés időtartama, valamint kevesebb az egyhavi kaucióval hirdetett lakás, ezzel kerülik a bérbeadók a kockázatvállalást.