A családok kiadásai a fizetéseknél jobban emelkednek, az állami támogatások egy része kifut, a hitelek kamata növekszek. Mi várható így jövőre a magyar lakáspiacon?
Borús kilátások
A lakáspiacon idén igen sűrűn váltották egymást a sinus-görbe hullámai, a tavalyi folyamatos drágulást felváltotta a hektikusság. Novemberben ott tartunk, hogy nagyobb az eladó ingatlanok kínálata, mint a kereslet, és a lakáshitelek kamatemelései miatt egyre szűkül a vásárlói réteg. Ha kitart jövőre a CSOK, és nálunk hagyják a pénzüket a külföldiek, lehet remény a jövőre nézve. Jelenleg úgy fest, nem 2023 lesz az ingatlanbefektetés éve, főleg, hogy az idén kivezetésre kerülő állami támogatások listája elég hosszú.
A gazdasági válság és rapid magyar törvényhozás tengelyén nehéz kiszámítani, mit hoz a jövő, a jelenlegi állás szerint azonban óvatosabban vesz majd a magyar ingatlant, mint az elmúlt pár évben. A tendencia szerint attól nem kellene tartani, hogy a lakásárak bezuhannának, ám ahhoz, hogy ezt biztosan kijelenteni felelőtlenség lenne, hiszen túl sok tényezős kérdésről van szó.
Önerő, támogatások, hitel
A KSH legfrissebb adati szerint 2021-ben Magyarországon 110 ezer lakáshitelt vettek fel, amelynek értéke 1308 milliárd forint volt, 2020-hoz képest az összegben ez 43 százalékos növekedést jelent. A lakáshitel-állomány 4,6 ezer milliárd forintra rúgott tavaly, ami az ingatlanosok számára optimizmusra adott okot. A következő felmérés valószínűleg már szofisztikáltabb lesz.
A kamatok ugyanis az egekben, a jegybanki alapkamat szeptemberi emelése után várható volt, hogy a bankok sorra megnyomják a hitelkamatokat, jellemzően 1 százalékponttal. A fizetésemelések köhögve követik az inflációt, a megrogyott gazdaság alapanyaghiánnyal küzd, és a támogatási csapok elapadni látszanak. Összességében így nehezebben veszi rá magát az ember a hitelfelvételre.
A sokaknak megváltást jelentő babaváró hitel az otthonfelújítási támogatással együtt 2022. december végén kifut. Állami támogatásból a CSOK és a babaváró kötvény marad a családoknak reményként. Az 5 százalékos lakásáfa is erre a sorsra jutott volna, de Orbán Viktor még júliusban jelentette be, hogy további 2 évre meghosszabbítják azt.
A kereslet és a kínálat
A csökkentett rezsi buboréka megszűnt, amire a lakáspiac úgy reagált, hogy a kevésbé jól szigetelt ingatlanokat tömegesen hirdették meg. Augusztushoz képest szeptemberben 4 százalékkal több ingatlan adatlapját töltötték fel az ingatlan.com-ra az portál saját adatai szerint. Viszont mivel a háztartások kiadásai konstans nőnek minden területen, a hitelek kamatai nem túl kedvezőek, nem meglepő, hogy a kereslet megcsappant, az ingatlan.com mérése szerint eddig 6 százalékkal. Nehéz elképzelni, hogy ezek a lakás után áhítozók szempontjából kedvezőtlen trendek 2023-ban egy csapásra megfordulnának.
Felújítandó vagy kulcsrakész?
A kifutó otthonfelújítási támogatás indulásakor a felújítandó lakások iránti kereslet óriási volt. Az állami támogatás azonban úgy feltornázta a munkadíjakat és az alapanyagárakat (amire jött még a háború meg az energiakrízis), hogy 2022 végén a támogatással végzett felújítás többe került, mintha azt meg sem hirdették volna. Mindezt azok a szerencsések élvezhették, akik találtak kivitelezőt a munkára. Mindezek miatt a felújítási kedv jövő évi szárnyalására sem érdemes nagyban fogadni.
Az eladók szabadulnának a korszerűsítésre váró ingatlanoktól, a vevők érdeklődése pedig inkább az újépítésű, jól szigetelt lakások felé mozdul el. Az ingatlan.com egy másik felmérése szerint azonban egyelőre még nem borítékolható az abszolút keresletcsökkenés, az érdeklődők száma még egyben tartja a lakáspiacot, ahol adataik szerint a gyenge forintnak örülő külföldi vevők is szép számmal jelen vannak.
