Az előző, 2011-es népszámláláshoz képest több mint duplájára nőtt a nem lakott lakások száma hazánkban. Mindezt úgy, hogy azóta 200 ezer ingatlan is épült.
Mi is számít ténylegesen nem lakott lakásnak?
A ténylegesen üresen álló lakások mellett a statisztika szerint ilyennek számítanak a nyaralóként, üdülésre használt ingatlanok. Emellett például még ide tartoznak a turisztikai célra kiadott vagy akár irodaként használt lakások is. Vagy az olyan ingatlanok, amiknek a tulajai két város között ingáznak, és csak a másik lakásukat jelölik meg tartózkodási helyüknek. Viszont a G7.hu gazdasági portál azt is kiemeli, hogy nem tartoznak ebbe a kategóriába az albérletek, ezek ugyanis lakott lakásnak számítanak.
Falvakból a városok felé
Fotó: Shutterstock
A kisebb települések, falvak esetében több tényező is növeli a nem lakott lakások számát. Ilyen a turizmus, illetve az elöregedő lakosság és a hétvégi házat, nyaralót vevők számának emelkedése is.
Egy körülmény azonban olyan hatással volt a kisebb településekre, hogy a fővárossal, a megyei jogú városokkal vagy bármely várossal ellentétben ezeken a helyeken nem nőtt a nem lakott lakások aránya.
A 2010-es évek második felében az itthoni ingatlanpiacra erősen jellemző volt, hogy a lakosság a munkaerőpiaci lehetőségeket szem előtt tartva költözött el a kisebb falvakból az infrastrukturálisan fejlettebb nagyobb településekree.
Ennek azonban akadálya volt a kinyíló árolló, amelynek következtében sokan jellemzően a városokhoz közelebb eső községekbe költöztek Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint. Emellett sokan Budapestről pont a megemelkedett ingatlanárak miatt tették át székhelyüket az agglomerációba tartozó településekre.
Budapest
Fotó: ShutterstockBudapesten 5 százalék körüli emelkedés figyelhető meg a nem lakott lakások arányait illetően, továbbá a Balaton-menti városok mutatnak kiemelkedő emelkedéseket. Itt az idegenforgalmi bérbeadás, hasznosítás a magyarázat, hiszen a turisztikailag kiemelt helyek közelében a befektetés alapú ingatlanvásárlás volt a meghatározó erő az elmúlt időszakban.
A nem lakott lakások arányának növekedése összességében a lakások drágulásával és főleg a fiatalok lakhatási problémáival függ össze.
Megoldást az állam azzal tudna kínálni, ha az ingatlanok „lakhatási hasznosulását” ösztönözné, vagy elérhető árú lakásokat építene azokba régiókba, ahol szükség lenne rájuk.
