Új felmérés világít rá, hogyan látják a magyarok, itt van-e az ideje az építkezésnek, vagy a lakásfelújításnak. A kutatásból az is kiderül, aki felújítaná vagy bővítené az otthonát, legfeljebb mennyit szánna a munkára.
Ha felújítunk, csak a legszükségesebbet
Hiába szorul felújításra a magyarországi ingatlanok többsége, a jelenlegi gazdasági helyzetben csupán a lakosság 8 százaléka gondolja úgy, ideális időszak következik a lakásfelújításhoz vagy építkezéshez – derült ki az Impetus Research áprilisi, a hazai 19-69 éves lakosság körében reprezentatív felméréséből. A korábbi, tavaly nyáron mért eredményekhez képest ez nem jelent jelentős javulást a felújítással, építkezéssel kapcsolatos tervekben.
Tízből hat személy szerint továbbra sem kedvezők a gazdasági kilátások az idei évre vonatkozóan hasonló fejlesztések indításához. További 29 százalék pedig azt nyilatkozta, bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy 2023-ban kezdhet-e felújításba vagy építkezésbe. Összességében a lakosság 26 százaléka tervez valamilyen felújítást, bővítést vagy építkezést a közeljövőben. Mellettük 4 százaléka akar új ház vagy lakás építésébe fogni.
Leginkább kisebb, 500 ezer Ft alatti munkát terveznek (22 százalékuk tervez részleges felújítást) az idén. Mindössze 9 százalék számol 500 ezer Ft feletti felújítási költséggel. Emellett 6 százalékuk kalkulál lakás- vagy házbővítéssel 2023-ban. Az is kiderült, a magyarok 28 százaléka halasztott el valamilyen felújítási vagy építkezést az elmúlt 12 hónapban.
A hazai lakóingatlanok jelentős részére már ráférne egy alapos felújítás és különösen fontos lenne sok otthonban az energetikai célú modernizáció is. A felmérés eredményei is azt tükrözik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a felújítások és építkezések megkezdésének, a lakosság többsége ezt gondolja. Sok honfitársunk jövedelme még az infláció mértékével sem emelkedett, miközben a munkadíjak és az építőanyag árak növekedése sokakat tántorított már el a felújítástól az elmúlt 12 hónapban is. (…) Önmagában az is kérdés még, hogy a gazdasági bizonytalanságok fennállása miatt ténylegesen milyen arányban végzik el a tervezett felújításokat, építéseket vagy bővítéseket az idei évben. Mindez az építőanyag árak további pályájának függvénye is
- idézi Schauermann Pétert, az Impetus Research üzletfejlesztési vezetőjét a Portfolio.
Állami támogatást vár az energiamegtakarítást szolgáló beruházásokhoz az ÉVOSZ
Egyébként azt javasolta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke néhány hete, hogy az állam 50 százalékos támogatást nyújtson az energiamegtakarítást eredményező lakásfelújításokhoz. Úgy véli, a lakosság költene a felújításra, de nincs elegendő pénze a megemelkedett árak következtében. Valamint a magas hitelkamatok miatt inkább kivárnak.
A tartós rezsicsökkentést az energiamegtakarítást szolgáló felújítás eredményezi, és kevésbé az állam által támogatott rezsidíjak
- idéztük az elnököt a hónap elején.
Hozzátette, az Európai Unióban „lakhatási krízis” van. Magyarországon ez például abban nyilvánul meg, hogy a lakásvagyon műszaki állaga elöregedőben van, és az energetikai elvárásoknak jellemzően nem felelnek meg az épületek. Korábban a tulajdonosok nem igazán költöttek a lakóingatlanjuk energetikai korszerűsítésére, mert nem érte meg.
Elmondta, a legtöbb energia az épületek nyílászáróin, falain és födémén keresztül szökik el. Ezért indokolt lenne kiemelten foglalkozni a külső nyílászárók cseréjével és a külső falak, valamint födémek hőszigetelésével.
