Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) úgy számol: a teljes építőiparon belül 40 ezer körül mozog a feketén foglalkoztatottak száma, a lakosság pedig évente 200 milliárd forintot fizet ki az ilyen jellegű munkákért.
A foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai alapján 2023-ban Magyarországon 25 százalék körül volt a feketén foglalkoztatottak aránya – az építőiparban pedig feltehetően még rosszabb a helyzet. Az ÉVOSZ szerint ebben a szektorban a fekete foglalkoztatás jellemzően a lakossági ügyfelek részére, számla nélkül – vagyis „okosban” – végzett munkáknál fordul elő.
Az okok egészen nyilvánvalóak: a vállalkozók sokat spórolnak a közterheken a be nem jelentett dolgozókkal és a számla nélküli munkával, ügyfeleik pedig szeretnék minél olcsóbban megúszni a kivitelezést, így általában nem is ragaszkodnak különösebben a számlához.
Az ÉVOSZ elnöke, Koji László az Economxnakelmondta: minél kisebb egy szervezet, annál jellemzőbben fordul elő a szerződés nélküli munkavégzés.
Becslések szerint a magyar lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki az ilyen jellegű munkákért, ennek következtében pedig az állami költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el.
Koji szerint a most alkalmazott, jellemzően szúrópróbaszerű ellenőrzések nem elegendőek, a költségvetésből hiányzó összeget csak hatékonyabb vizsgálódással lehetne visszaszerezni.
Az ÉVOSZ szerint a lehető legjobb megoldás, ha olyan légkört teremtünk, amiben se a megrendelőnek, se a kivitelezőnek nem érdeke a feketézés. Ebből a szempontból kifejezetten szerencsés volt például a falusi csok vagy a különböző épületfelújítási támogatások bevezetése, ezeknél ugyanis mindent legálisan kell csinálni, a megrendelőnek minden támogatással el kell tudnia számolni.
