Felmérést készített a K&H arról, mit várnak a nettó fizetésük alakulásától a fiatalok a következő hónapokban. Korábban pedig a hallgatók minimális bérigényére is rákérdezett az egyik iskolaszövetkezet. Mutatjuk az eredményeket!
Kevésbé pesszimisták a fiatalok
A K&H bank legújabb ifjúsági indexéből kiderül, hogy a 19-29 év közötti dolgozó fiatalok 19 százaléka a nettó fizetésének inflációt meghaladó emelésével számol a következő időszakban – írja a Portfolio.
56 százalékuk viszont borúlátóbb, hiszen azzal kalkulál, hogy ugyan kap fizetésemelést, de annak mértéke neméri el az infláció szintjét.
Nagyjából 23 százalékuk semmilyen változásra nem számít a keresetében a közeljövőben, viszont csupán 2 százalékuk gondolja úgy, hogy hamarosan kevesebb lesz a nettó fizetése, mint eddig volt.
A legpesszimistább lehetőségre adott válaszok aránya évek óta nem volt ilyen alacsony. A felmérés tíz éves történetében az egyik legkisebb érték. Utoljára 2016 első negyedévében mértek hasonló eredményt.
A minimális igényeikről is megkérdezték a magyar fiatalokat
Korábban írtunk róla, hogy 1200 hallgató bevonásával készített felmérést a Schönherz Iskolaszövetkezet, amely a 18-25 éves korosztály, azaz a Z generáció igényeire volt kíváncsi az álláshelyekre és a fizetésekre vonatkozóan.
A válaszadóknak egyebek mellett egy 17 munkahelyi adottságot felsorakoztató listából kellett kiválasztaniuk az 5 számukra legfontosabb tételt. A legnépszerűbb válaszok a következők voltak:
- Fizetés
- Rugalmas munkarend
- Tudásbővítés és szakmai tapasztalatszerzés
- Megfelelő munkakörülmények
- Jó munkahelyi hangulat
Ennyi pénzre lenne szükségük
A kérdőív kitért arra is, hogy mekkora fizetés jelentené a számukra a megélhetési minimumot. Ebben a tekintetben nagyon eltérő válaszokat adtak, hiszen amíg egy, még a családjával élő fiatal szerint ehhez akár 40 ezer forint is elég lehet, addig az albérletben lévők között akadt, aki 500 ezer forintot mondott be. A válaszok átlaga azonban 174 ezer forint volt.
Ezt az összeget manapság az iskola mellett is meg lehet keresni, hiszen a szakmai diákmunkák átlagos órabére 2000 forint körül alakul, így akár heti 20 munkaórával nagyjából megközelíthető az említett fizetés. A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 55 százaléka akár heti 20-30 órában is munkát tudna vállalni.
A 25 év alattiak egyébként új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe idén január 1-től. Onnantól nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük az összevont adóalapba tartozó, meghatározott jövedelmeik után. Az ezzel élő fiatalok számlájára emiatt februártól akár több tízezer forinttal magasabb fizetés érkezhet a megelőző hónapokhoz képest.
