2022-ben úgy meglódult a pénzromlás, hogy azt már mindenki észre kell vegye. Egy kiló kenyér a duplájába kerül a tavalyi árhoz képest, az üzemanyag ára csúcsokat dönt, és a sort folytathatnánk. Vagyis minden egyes háztartás szembesül a megnövekedett költségekkel. Mi mást akarhat így egy munkavállaló, mint több pénzt. Sokkal több pénzt! És még?
A Magyar Nemzeti Bank 2022. szeptemberi Inflációs jelentése szerint „a fogyasztói árak növekedési üteme éves összevetésben 15,6 százalékra emelkedett augusztusban”. Talán többen elképednek egy bevásárlás után a blokkot nézve és kétségbe vonják ezt az adatot. Ha el is hiszi az ember, hogy 15,6 százalékkal kell többet költeni, mint 2021. augusztusában, hiába megy inflációkövető béremelésért a főnökhöz. Nincs olyan munkaadó, amelyik egyszerre 10%-nál többet emelne a havi béren. Mit lehet tenni, hogy az áruba bocsátott időnk jobban megtérüljön? Vagyis, hogy kaphatunk több pénzt egy órányi munkáért?
Egyrészt megpróbálkozhatunk munkahelyet váltani, máshol magasabb munkabért kiharcolni. A munkaerőpiaci versenyben végre Magyarországon is egyre több munkáltató nyilvánosságra hozza a várható fizetést. A kiskereskedelemben – csakúgy, mint sok másik területen – ádáz harc folyik a legjobb munkaerőért. Illetve egyáltalán a dolgozni akaró munkaerőért. Így a Lidlben teljes munkaidőben dolgozni kezdő munkavállaló belépő, bruttó jövedelme: 380-410 ezer forint közé esik. Ezt nem a Lidl akciós újságból tudhatjuk meg, hanem a Lidl karrier oldaláról. Több juttatás mellett a kötelező minimumokon is túllép a cég: közösségi közlekedéssel való munkába járás költségének 86%-a helyett 100%-ot térítenek, az autóval történő munkába járási költségtérítés a kötelező 9 Ft/km helyett 40 Ft/km.
Sok diplomás nem keres bruttó 400 ezer forintot, több évnyi tapasztalattal sem. Segédmunkásoknak nehéz fizikai munkáért napi 20-40 ezer forintot kínálnak, ami nettó 400-900 ezer forint egy hónapban. Persze nem 100% bejelentve. S míg az anonim fórumokon sokan milliós havi fizetésről számolnak be, a ma 40-50 éves átlagember esetleg annyit tud, hogy ismeretségi körében jó, ha valaki megkeresi a bruttó 500 ezer forintot. Eközben olyan híreket olvashatunk interneten, hogy a pályakezdők körében felmért fizetési igények a magyar rögvalóságtól elrugaszkodottak. Vagyis, hogy 100 megkérdezettből 10 ember bruttó 600-800 ezer forintot vár el, valamint 100-ból 3 ember egymillió forint feletti kezdőfizetést vár el az egyetemről kilépve. Tehát 25 éven aluli fiatalokról van szó.
Lehet, hogy az a 3 ember jogosan vár el egymillió forint feletti fizetést. Van olyan IT-szakterület, amin egymásra licitálnak a cégek a hozzáértőkért. Sőt, ha számlaképességet is hajlandó válni valaki, valamint jól beszél angolul, a több milliós fizetés sem lehetetlen. Magyarországon élve. Csakhogy…
Az iskolából kilépve a fiatalok többsége munkahelyet kezd keresni, csak kevesen vannak, akiknek van vállalkozási ötletük, illetve vállalkozást mernek indítani. Ez természetesen függ attól, milyen szakon és melyik oktatási intézetben végezték tanulmányaikat. A családból hozott szemlélet is fontos szempont, mihez kezd magával a fiatal.
Sok-sok kérdőívet kitöltetnek toborzóirodák, fejvadász cégek. Mind igyekeznek feltérképezni, hogyan lehet megtartani a munkaerőt, milyen munka ajánlattal lehet elcsábítani a fiatalokat. Gyakran változik a fontossági sorrendben a a) versenyképes fizetés, b) a rugalmas munkaidő, c) a nyitott és támogató vezetők helye, de mindig az első 10 vágyott tényező közé sorolják a megkérdezettek. Hogy lehet ezeket elérni? Talán próbálkozzunk meg az önállósággal, a digitális nomádsággal. Akkor egyrészt több (külföldi) megbízónak dolgozhatunk, másrészt jó esetben rugalmasan oszthatjuk be saját munkaidőnket (és kevesebb időt dolgozhatunk több pénzért), harmadrészt valószínűleg nyitott, modern gondolkodású „főnökünk” lesz, hiszen a távmunkát is „elviseli”. Ha félünk belevágni, nézzünk meg néhány bátorító videót vagy olvassunk blogot, kinek hogy sikerült kimászni a mókuskerékből.
