Az átlagnyugdíjasok életszínvonalában ennél is nagyobb lehet az esés
Fotó: Shutterstock

Az előző évtized közepét idézi a magyar életszínvonal

Miután történelmi magasságokba emelkedett a magyarországi infláció, évekkel ezelőtti szintre esett vissza a nettó minimábérből, az átlagos nettó bérből és a nyugdíjból élők életszínvonala a jövedelmek vásárlóértéke alapján.


Tömegek életszínvonala csökkenhetett az infláció miatt

Az átlagnyugdíj idén 178 ezer forint, a nettó minimálbér 133 ezer, az átlagos nettó fizetést pedig az első hét hónapban 355 ezer forint volt Magyarországon. Ezeket az értékeket vette alapul az mfor, és azt vizsgálta, hogy az összegek hány, a Privátbankár által 15 éve folyamatosan mért árkosár beszerzését fedezik.

Az árkosár értéke átlagosan 14 496 forint volt 2010-ben, idén az első tíz hónap pedig 27 925 forint, ami 92 százalékos emelkedést jelent (a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai kumuláltan 83,8 százalékos élelmiszerdrágulást mutatnak ebben az időszakban). Ezzel egyidőben az átlagos nettó bér 153 százalékkal, a nettó minimálbér 120 százalékkal, az átlagos nyugdíj összege pedig 83,7 százalékkal emelkedett.

Az adatokból következik, hogy amíg 12 évvel ezelőtt az átlagos bérből 9,1-szer lehetett megvásárolni az árkosár tartalmát, addig idén ez 12 alkalmat jelent. Azonban ez az érték egy évvel ezelőtt 12,7 volt. Legutóbb 2018-ban volt ennél alacsonyabb az átlagbér vásárlóereje, ami így négy évvel ezelőtti szintre zuhanhatott vissza.

A nettó minimálbér vásárlóereje 2010-ben 4,2 árkosarat fedezett, idén 4,8-at jelentett. Itt is négy évvel zuhant vissza az érték: legutóbb 2018-ban volt ennél alacsonyabb.

Mind közül a nyugdíjasok vannak a legrosszabb helyzetben: az átlagos nyugdíjból 2010-ben még 6,7-szer lehetett megvenni az árkosarat, idén a szám 6,4-re csökkent. Ennyire kevésre a vizsgált időszakban egyszer sem futotta a nyugdíjból.

26 éves inflációs rekord Magyarországon

Hazánkban idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az említett időszakban a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőttek.

12 hónap alatt, tavaly szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül leginkább

  • a kenyér (76,2%),
  • a sajt (68,0%),
  • a tejtermékek,
  • valamint a vaj és vajkrém (66,3%),
  • a margarin (61,2%),
  • a száraztészta (60,2%),
  • és a tojás (53,7%) drágult.

Átlag alatti mértékben,

  • 22,4%-kal nőtt a sertéshús,
  • 9,1%-kal a csokoládé, kakaó,
  • 10,9%-kal a cukor,
  • 5,0%-kal az étolaj ára.

A rezsicsökkentés szabályainak augusztus elsejétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.

Ne hagyd ki!