A G7 gazdasági portál nemrégiben az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik részletes, 2005 és 2021 közötti időszakot elemző tanulmányát vizsgálta meg, amely pozitív és negatív megállapításokat is tesz hazánk oktatási rendszeréről és a továbbtanulók munkaerőpiaci helyzetéről.
A jelentés szerint Magyarország egy fontos mutatóban igen sokat rontott a vizsgált időszakban: ez nem más, mint az iskolaelhagyók aránya, ami az enyhén magas-kategóriából, a nagyon magas kategóriába kúszott fel (8 százalékról 13 százalékra).
A negatív tendenciáért elsősorban a tankötelezettség 16 évre való levitele a felelős, amit 2012-ben vezettek be, mondván, lehetőséget akartak adni azoknak a 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik valamilyen oknál fogva nem tudnák befejezni a középiskolát.
Azonban a G7 szerint sok esetben pont a várt hatás ellenkezője történt, és rengetegen lettek munkanélküliek a korai iskolaelhagyók közül.
Ezzel a 13 százalékos adattal pedig igencsak az OECD-lista végén kullogunk, ugyanis csak Kolumbia, Luxemburg, Izland, Svájc és Mexikó van mögöttünk, azonban Svájc esetében azért néz ki ilyen rosszul ez a szám, mert az ottani oktatási rendszer lehetőséget ad a korai végzésre, és jelentés őket is beleszámítja korai iskolaelhagyók közé.
Az a tendencia is aggasztó, hogy miközben a legtöbb OECD-tagállamnak az elmúlt években sikerült csökkentenie az iskolaelhagyási hajlandóságot, addíg nálunk, illetve a szomszédos Szlovákiában (+1 százalék) nőtt ez az arány – így tehát mindkét ország távolodott az EU által kijelölt 8 százalékos céltól.
Érdemes továbbtanulni
Amint már említettük, a jelentés kitér a továbbtanulók munkaerőpiaci helyzetére is. A 25-34 év közötti érettségizettek vagy szakképzést végzettek munkanélküliségi rátája szempontjából igen jól állunk, ugyanis a szóban forgó csoportból mindössze 3,1 százaléknak nincs munkája, míg az EU-s és az OECD-átlag 6,5 százalék. A főiskolai, alapszakos végzettségűek esetében pedig még jobb az arány, mivel csupán 1,7 százaléknak nincs munkája – ebben a mutatóban egyedül a csehek voltak jobbak nálunk a maguk 0,88 százalékával.
A vizsgálatból emellett egyértelműen kiderül, hogy Magyarországon valóban megéri továbbtanulni, hiszen a 8 általánost végzettekhez képest az érettségizettek, illetve a szakképesített munkások 30 százalékkal, míg a diplomások 80 százalékkal visznek többet haza, így tehát a tanulással járó úgynevezett „bérprémiumok” magasabbak, mint az EU-, vagy az OECD-átlag.
Mindezek fényében még érdekesebb az a mostanában sokat tárgyalt adat, mely szerint az Unión belül a diplomások aránya csak Olaszországban (29%) és Romániában (25%) rosszabb, mint nálunk (32%), pedig minden jel arra utal, hogy a piac könnyedén fel tudná szívni a képzett fiatalokat. Sőt, Magyarországon a frissdiplomások 92,2 százaléka talál magának munkát, aminél csak a holland és a máltai adat jobb az EU-ban.
