Egyre több országban kísérleteznek vele, egyre több munkahelyen vezetik be a négynapos munkahetet. A Greendex cikke arra kereste a választ, hogy a rövidebb munkaidő milyen hatással van a környzetre. Lapszemle.
Egy 2023-as brit tanulmány szerint az alkalmazottakat kevesebb stressz érte a négynapos munkahét során. A dolgozóknál kisebb eséllyel jelentkeztek mentális problémák, mint például kiégés, folytonos fáradtság. Az alvászavar és a megbetegedések száma is csökkent. A brit tanulmány emellett azt is kimutatta, hogy a négynapos munkahét során a férfiak nagyobb arányban tudtak részt venni a gyereknevelésben vagy egy gondozásra szoruló rokonuk ápolásában. Sok helyütt javult amunkavégzés hatékonysága, ovasható a Greendex cikkében.
Az tény, hogy nem munkahelyen lehet bevezetni a négynapos munkahetet. Vannak területek, például az egészségügyben ahol a szolgáltatásokat azonnal, meghatározott időpontokban kell nyújtani az ügyfelek, a betegek számára. Az itthoni tapasztalatokról ITT írtunk.
De mit nyer a Föld a négynapos munkahéttel?
Az USA üvegházhatású gázkibocsátásának két fő okozója a közlekedés (29%) és a villamosenergia-termelés (28%), mintegy 135 millió amerikai ingázik naponta. Azonban a foglalkoztatottak fele dolgozhatna távmunkában, így ha a dolgozók a munkaidejük felében elkerülnék az ingázást, akkor a kibocsátáscsökkenés 10 millió autó kivonásával lenne egyenértékű. Az Egyesült Királyságban a munkavállalók becslése alapján heti 557,8 millió kilométerrel kevesebbet vezetnének, ha bevezetnék a négynapos munkahetet.
A UC Davis rugalmas munkarendprogramja olyan lehetőségeket biztosított az alkalmazottai számára, mint a rugalmas munkaidő, a kevesebb, de több munkaórát magában foglaló tömörített hét, illetve a hét egy részében a távmunka. Minden lehetőség azt jelentette, hogy csökkenthető az ingázás, és bizonyos esetekben elkerülhető a csúcsforgalom.
Egy 2012-es tanulmány szerint, ha a munkahelyek 10%-kal csökkentik a munkaidőt (tehát 36 órát kell dolgozni a hét négy napján), akkor 8,6%-kal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás is.
A tanulmány kimutatta, hogy az alkalmazottak a felszabaduló idejüket alacsony szénkibocsájtású dolgokkal töltötték, mint például a kirándulás vagy az otthoni hobbik.
