Az eredmények egre meggyőzőbbek, egyre több helyen vezetik be sikeresen a négynapos munkahetet.
Valószínűtlennek hangzik, de működik
A négynapos munkahétre való áttérés mellett szóló legújabb, talán eddigi legmeggyőzőbb érv egy 2022 februárjában kezdődött hat hónapos kísérletből származik, amelyben hat országban 33 vállalat csökkentette alkalmazottai munkaterhelését heti négy napra. A 4 Day Week Global által szervezett kutatásban azt próbálták kideríteni, hogy a munkavállalók ugyanolyan produktívak tudnak-e maradni a korábbi munkaidejük 80%-ában − mindezt a régi fizetésükért. Az Insider által összesített eredmények ígéretesek.
Úgy tűnik, a négynapos hetek mozgalma egyre nagyobb lendületet vesz. A Bolt technológiai startup próbálta ki először 2021-ben, és annyira sikeresnek találta, hogy három hónap után bevezette. De egy 2021-es izlandi kísérlet is pozitív eredményeket mutatott, és a Henley Business School 2019-es kutatása szerint a négynapos héten működő vállalkozások kétharmadánál nőtt a dolgozók termelékenysége.
Van azonban némi ellenállás is. A rövidebb hét miatt az alkalmazottak munkaterhelése a munkanapokon nő, ami több stresszt okoz. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az ünnepek környékén vagy nyáron jelentősen nagyobb a forgalom, nem biztos, hogy a programot egész évre ki lehet terjeszteni. Egyes vállalatok pedig − például a bankok vagy biztosítók ügyfélszolgálatai vagy a 24 órában működő hírügynökségek − nem képesek hetente akár csak egy napra is leállni. Nekik úgy kell kialakítaniuk a csapatok beosztását, hogy mindig legyenek dolgozók.
Nincs hátrány, csak előny
Barry Prost, az ír Rent a Recruiter nevű, tehetségkutató szolgáltatásra szakosodott cég társalapítója is részt vett a tavalyi hat hónapos kísérletben. Prost számára különösen fontos volt, hogy az átállás ne okozzon kárt az ügyfeleiknek. Végül az új megközelítés hatalmas nyereséget hozott a 20 embert foglalkoztató kis startupnak: 6 hónap alatt megduplázták a bruttó bevételüket, és az alkalmazottak termelékenysége is a kétszeresére nőtt.
A bevételek növekedése a többi résztvevő vállalatnál is jellemző volt: a 16 cég összesített bevétele 8,14%-kal nőtt, egyes vállalatoknál 40%-kal magasabb volt.
A kísérletben részt vevő vezérigazgatóktól és vezetőktől kezdve a fiatalabb alkalmazottakig mindenki előnyökről számolt be, és most egy újabb, az egész Egyesült Királyságra kiterjedő próba van folyamatban. Bár tavaly már ott is folytak hasonló kísérletek, szintén sikeres eredményekkel.
Környezetvédelem és nemek közötti egyensúly
Bár a négynapos munkahét alkalmazói elsősorban az üzleti eredményekre gyakorolt hatásokat tartják szem előtt, vannak kevésbé nyilvánvaló előnyei is. Egyrészt a kevesebb munkaidő alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár − a munkavállalók kevesebbet ingáznak, és a vállalkozások kevesebb energiát használnak. A rövidebb munkahét segít az embereknek abban is, hogy környezetbarátabb döntéseket hozzanak. Kevesebb szabadidővel az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak eldobható műanyag csomagolású élelmiszert, autóval járnak munkába gyaloglás vagy tömegközlekedés helyett, és több pénzt költenek anyagi javakra.
A négynapos hét a nők számára a jólét, az élettel való elégedettség és az alvás terén is hatalmas javulást biztosít. Mivel a ők azok, akik általában több gondozási feladatot vállalnak, a plusz szabadnap számukra volt a legelőnyösebb.
A munkaidő csökkentése segíti őket abban is, hogy továbbra is teljes munkaidőben dolgozzanak, és ne érezzék úgy, hogy kiszorulnak a munkaerőpiacról.
Persze nem valószínű, hogy a világ egyik napról a másikra áttér a négynapos munkahétre, de már számos vállalat elindul a változtatás útján, egyebek között például ez a magyar cég is.
