A milliárd dolláros amerikai startup, a Bolt (nem összekeverendő a hazánkban is működő, azonos nevű vállalattal) egy három hónapos tesztprojekt után úgy döntött, hogy véglegesen átáll a négynapos munkavégzésre. Az eredmények önmagukért beszélnek.
Bővített hétvége
A kiskereskedelmi márkák online fizetési technológiájára szakosodott Bolt Financial startup piaci értéke tavaly nyáron meghaladta az egymilliárd dollárt egy több mint 300 millió dolláros befektetésnek köszönhetően. A cég nem sokkal ezután, szeptemberben négy napra csökkentette az elvárt heti munkanapok számát, hogy megvizsgálja, hogyan hat a dolgozók teljesítményére az innovatív munkarend. A Bolt nem bonyolította túl a dolgot, nemes egyszerűséggel a pénteki napot is „hozzácsapta” a hétvégéhez. Akkora sikerrel zárult projekt, hogy a cég véglegesítette a négynapos munkarendet.
Nincs visszaút
A „kísérlet” végén megkérdezték a munkavállalókat, hogyan vélekednek az új rendszerről:
- a válaszadók 94 százaléka támogatta a négynapos munkarend véglegesítését
- 86 százalékuk jobban tudott gazdálkodni az idejével
- 84 százalékuknak javult a munka-magánélet egyensúlya
- 84 százalékuknak javult a munkahelyi teljesítménye
- 80 százalékuk meg tudott szabadulni a felesleges meetingektől
- továbbá a menedzserek 85 százaléka maradéktalanul teljesíteni tudta a negyedéves célkitűzéseket
A Bolt sikereivel rácáfolt arra az általános véleményre, mely szerint a négynapos munkavégzés mellett a vállalatok nem tudnak megfelelő mértékben növekedni. Az unikornis estében ennek pont az ellenkezője igazolódott be. A vállalat csábítóbbá vált a munkakeresők szemében, ennek eredményeként állománya a szeptemberi 280-ról 550-re bővült.
Talán a legfontosabb, hogy az elvégzett munka minősége semmit sem romlott, miközben a munkavállalók mentális egészsége javult, illetve a kiégés jelei is egyre kevesebb emberen mutatkoznak meg.
Ryan Breslow vezérigazgató kifejtette, hogy rugalmasan kezelik a rendszert, és indokolt esetben dönthetnek úgy az alkalmazottak, hogy pénteken is bemennek dolgozni, de ez inkább kivétel, mint szabály. Úgy véli, a háromnapos pihenő előnyösen hat a kreativitásra, a megfeszített négy napbanpedig hatékonyabban lehet dolgozni, mint a hagyományos munkarendben.
Alapvetően mindenkinek magának kell megoldani, hogy az összes meetinget lezavarja és a munkáját is megfelelően elvégezze a négy nap alatt. Természetesen az ügyfélszolgálat nem állhat le egy teljes hétköznapra, ezért az ügyfelekkel foglalkozó alkalmazottak műszakokban dolgoznak, így egymás között feloszthatják, hogy ki melyik napon pihen a hét folyamán
Nem egyedi eset
A rövidebb munkahetek ötlete nem újkeletű, egyebek között a spanyolok is elindítottak egy hároméves tesztprojektet. Eddig csaknem 200 cég jelezte részvételi szándékát a tesztelésben, ami nagyjából 3000-6000 munkavállalót fog érinteni. A kormány hároméves tesztidőszakot tervez, amelyhez 50 millió euró támogatást biztosít. Ezt az Európai Uniótól származó helyreállítási alapból fedeznék. A projekt első évében a résztvevő kis-és középvállalatok extra költségeit 100, a második évben 50, a harmadikban pedig 25 százalékban pótolnák. Így bőven lenne idejük a cégeknek a folyamatok és az erőforrások optimalizálására. A munkavállalók fizetése nem csökkenne.
A spanyolok mellett az Unilever új-zélandi leányvállalat is bejelentette, hogy 20 százalékkal csökkenti az alkalmazottaitól elvárt munkaórák számát, természetesen változatlan fizetés mellett.
Izlandon öt éven keresztül tesztelték a négynapos munkahét hatékonyságát, sikerrel. Az eredményeken felbuzdulva a szigetországi szakszervezetek azonnal mozgásba lendültek. Jelenleg az izlandi aktív munkavállalók 86 százalékának van lehetősége átállni a négynapos munkarendre. Túlnyomó többségük természetesen élt is a lehetőséggel.
A példákat hosszan lehetne sorolni. Magyarországon is lehetett olvasni néhány cég kísérletezéséről, de a paradigmaváltásra még várni kell.
