Egy reprezentatív felmérésből az derült ki, hogy az emberek bére közel nem nőtt úgy, mint az a hivatalos közlésekből kiolvasható.
A magas keresetek torzítják az átlagot
A Központi Statisztikai Hivatalt számos kritika éri az átlagkereset számítási módszerével kapcsolatban. Mint arról mi is írtunk, itt és itt, két fő probléma van a módszertannal.
- a statisztika csak az ötnél több embert foglalkoztató cégeket, a költségvetési intézményeket és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket foglalja magában. A mikrovállalkozások, amelyek ötnél kevesebb embert foglalkoztatnak, jellemzően alacsonyabb bért fizetnek, ezért kihagyásuk a statisztikából felfelé húzza az átlagot
- a KSH nem közöl rendszeresen medián béreket, ami jobban mutatja a keresetek változását, mert a magas keresetek nem torzítják az átlagot. Egy cégnél, ahol az igazgató 1 millió forintot keres, 9 alkalmazottja pedig 100 ezret, az átlagos bér 190 ezer forint, amely tény nyilván nem boldogítja azokat, akik csak 100 ezret visznek haza. A medián az a kereset, aminél a foglalkoztatottak fele keres többet, fele pedig kevesebbet
Felüknek emelkedett, felüknek nem
A Napi.hu és a Pulzus kutató reprezentatív felmérése megerősíti azt, hogy az emberek bére közel nem nőtt úgy, mint az a hivatalos közlésekből kiolvasható. A kutatásnak, amely a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözi a felnőtt lakosság véleményét, ezek a főbb megállapításai:
- idén az emberek pontosan felének emelkedett a fizetése, másik felének nem
- 39 százalék szerint a bére változatlan maradt, 11 százaléknak pedig csökkent 2021-ben
- a diplomások bére - ha nem is sokkal - de jobban nőtt, mint azoké, akik alap vagy középfokú végzettséggel rendelkeznek
- a nők 42 százaléka mondta azt, hogy nem változott a bére, szemben a férfiak 34 százalékával (csökkenésről azonban több férfi számolt be: 14 kontra 9 százalék)
- a fiatalok kapták a legnagyobb arányban a 10 százalék feletti emeléseket
- a 18-39 éveseknek mindössze 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kapott emelést, a 40-49 évesek és a 60 felettiek esetében ez az arány 43 százalék
- a városi lakosságnál a 0-5 százalékos, a megyeszékhelyen élőknél a 5-10 százalékos emelés volt jellemzőbb, vagy legalábbis átlag feletti
A KSH szerint idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 290 200 forint volt, mindkettő 3,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
