Kíváncsi vagy rá, hogy a mesterséges intelligencia átveszi-e a munkádat a nem is olyan távoli jövőben?
Mivel a mesterséges intelligenciát az emberi képességek modellezésére és ezáltal az emberi feladatok automatizálására tervezték, jogos a fenti kérdés. A New York University, a Princeton és a University of Pennsylvania professzorai segítenek rávilágítani a kérdésre egy új tanulmányban, melynek címe Hogyan befolyásolják a ChatGPT-hez hasonló nyelvi modellezők a különböző foglalkozásokat és iparágakat? – számol be róla a Futurism.
Bár a tanulmányt még nem bírálták el, az eredmények meglehetősen baljósak – pláne azok számára, akiknek a munkája veszélyben forog.
A nyelvi modellezésnek leginkább kitett foglalkozások közé tartoznak a telemarketingesek és a tanárok. Továbbá veszélynek vannak kitéve a jogi szolgáltatást nyújtók és az értékpapír kereskedők is
− írják a kutatók.
Tehát a tanári pálya és a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó állások lehetnek az elsők, amelyeket a ChatGPT-hez hasonló nyelvmodellező AI megszűntethet vagy átalakíthat.
Ám elmondhatjuk, hogy egyelőre a tényszerű információszolgáltatásban − ami a tanítás alapja − és a matematikában nem a legmegbízhatóbb a chatbot. Talán hamarabb jelenik meg művészként, amire máris láthatunk példákat. A keresőoptimalizálásban is jócskán kiveszi a részét már most is, ahogy arról korábban írtunk.
Rob Seamans, Ed Felten és Manav Raj kutatók módszerüket még 2018-ban fejlesztették ki, és úgy építettek fel, hogy megbecsülték, mely foglalkozásleírások változtak a leginkább a mesterséges intelligencia fejlődése miatt 2010 és 2015 között. A kutatás során tíz olyan területet vizsgáltak, ahol az AI fejlődött (képfelismerés, beszédfelismerés, nyelvi modellezés, absztrakt stratégiai játékok stb.), majd feltérképezték a különböző foglalkozásokban való használatukat. Az eredmény egy AI Occupational Exposure score (AIOE) lett. Minél magasabb az AIOE száma egy iparágnak, annál nagyobb az esélye annak, hogy az automatizálás hamarosan bekövetkezik.
A magas AIOE-szintek „miértje" eltérő. A pedagógusok például azért szerepelhetnek magasan a rangsorban, mert a nyelvi modellező AI megváltoztathatja a tanárok „munkabeosztását", „a csalás felderítését" vagy a programok „tananyagfejlesztésre" való felhasználását.
A telemarketingesekkel kapcsolatban azonban baljósabb a kép: még ha van is meggyőző érv az ember és az AI közötti együttműködésre, a munkaerő dinamikája miatt az embereket valószínűleg egyszerűen le fogják cserélni.
A két ágazat összehasonlítása azonban rámutat az AIOE-mérés egyik aspektusára: bár az az AI-nak való kitettséget méri, de ez vezethet a jövőben az adott munkakör kiegészítéséhez vagy teljes helyettesítéséhez is. Egyáltalán nem mindegy, melyik van kilátásban.
