A mesterséges intelligencia elképesztően gyorsan fejlődő ágazatán belül talán a generatív AI-eszközökben rejlik a legtöbb lehetőség. Sajnos azonban az új technológia hátulütői is egyre nyilvánvalóbbá válnak – most ezeket mutatjuk be.
A „generatív mesterséges intelligencia” szakkifejezés egész egyszerűen olyan AI-technológiát jelöl, aminek célja új adatok generálása az előzetesen betanult adathalmazok felhasználásával. Működése a gépi tanulás egy speciális formáján, a mélytanuláson alapul – ennek során az AI hatalmas mennyiségű adatot tanulmányoz, és az ebben rejlő mintázatok alapján hoz létre valami újat.
Már ebben a fázisban megjelenik az első kritikus probléma: mivel nincsenek saját gondolatai, az AI hajlamos reprodukálni a betanított adatokban lévő hibákat, torzításokat. A Visual Capitalist szerint a mesterséges intelligencia kifejezetten elfogult a tanult adathalmazzal kapcsolatban, ezt pedig csak jól kontrollált, további mélytanulással lehet ellensúlyozni – de akármilyen pontos alapanyagból is dolgozik az AI, valamilyen szinten mindig korlátozni fogják a fejlesztő cég által belé táplált adatok és mintázatok. Emiatt válaszaiban és saját munkáiban (például képeiben vagy zeneszámaiban) hajlamos a hibákra és az általánosításra.
Egy másik fontos aggály, hogy a bevitt adatok birtokában, a tanult mintázatok használatával az AI lényegében bármire képes, viszont az emberekkel ellentétben nem tudja önállóan mérlegelni tetteinek súlyát. Bár a poénból készült AI-karikatúrák elsőre nem tűnnek veszélyesnek, a mesterséges intelligenciával generált, mélyhamisított képek valójában hatalmas biztonsági kockázatot jelentenek. Soha sem volt még ilyen könnyű bárkiről, különösképp közismert személyekről „fotóval” dokumentált hamis információkat terjeszteni.
A harmadik nagy aggály a költség- és energiaéhség. Az, hogy a generatív mesterséges intelligenciák tanítása és üzemeltetése rendkívül drága, csak a fejlesztő cégeket érinti – Sam Altman, az OpenAI volt vezérigazgatója szerint a ChatGPT-4 betanítása minimum 100 millió dollárba, vagyis 35 milliárd forintba került. A nagyobbik, mindenkit érintő baj viszont az, hogy a generatív AI-nak elképesztő mennyiségű energiára van szüksége. A ChatGPT processzorai becslések szerint 33000 háztartás áramellátását használják fel, egyetlen keresésünk pedig akár százszor is több energiába kerülhet, mint egy email elküldése.
