A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a személy-és vagyonvédelmi-, valamint a takarítási tevékenységet végző munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatát ellenőrizte: a munkáltatók 70 százalékánál tártak fel valamilyen munkaügyi jogsértést.
A vizsgálat
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alá tartozó foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szeptember 27 és október 15 között folytatta le a személy-és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint takarítási tevékenységet végző munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célvizsgálatát, írja a napi.hu a nemrég nyilvánosságra került jelentésről.
A vizsgálat 871 vállalkozás - 2 181 munkavállalóját érintő - foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 70 százalékánál (607 darab) tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 61 százalékát (1 333 fő) érintő valamilyen munkaügyi jogsértést. A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 122 darab munkaügyi bírság kiszabása, valamint 183 szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezés, 340 szabálytalanságot megállapító figyelmeztetés határozat várható.
A legutóbb, 2017-ben lefolytatott vagyonvédelmi célvizsgálaton tapasztaltakhoz képest az eredmények csak enyhén javuló képet festenek.
Sok helyen a cégstruktúrát is a csalásokhoz igazítják
A jogsértéssel érintett munkavállalók közül 14 százalékánál (252 fő) volt megállapítható a feketefoglalkoztatás. Mindkét ágazatban a bejelentés nélküli foglalkoztatás érintette a legtöbb munkavállalót és nagy arányban jelent meg még a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, ami inkább a személy- és vagyonvédelmi szektor sajátossága.
A személy- és vagyonvédelmi, továbbá a takarítási tevékenységet folytató vállalkozásoknál gyakori az utólagos, késedelmes bejelentés, sok esetben csak utólag „értesítik” róla a munkavállalókat, hogy cégváltás történt és utólag viszik nekik a munkaszerződéseket is. A munkavállalók alapvető, garanciális joga sérül, hiszen sokszor azt sem tudják megmondani, hogy éppen melyik cég a munkáltatójuk és kitől várják a fizetésüket.
Különösen a személy-és vagyonvédelemben a munkaszerződés írásba foglalásának hiánya a munkáltatók gyakori változásaira vezethető vissza, mivel a tapasztalatok szerint körülbelül 3-4 havonta változik a munkavállalók munkáltatója, melyről az érintettek nem is tudnak, ezért a munkaszerződések írásba foglalása és az adóhatósági bejelentések teljesítése is gyakran visszamenőlegesen történik meg.
