Kedvezőtlen a helyzet a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben is

A gazdasági bizonytalanságok ellenére is évközi béremeléssel kalkulál számos vállalat, hiszen kényszerhelyzetbe hozza őket a magas infláció. A soron kívüli fizetésemelés leginkább azokban a munkakörökben jellemző, ahol a munkaerőhiány miatt nagyobb nyomás nehezedik a munkáltatóra.


Harc a munkaerőért

A munkaerőhiányos és bizonytalan gazdasági környezetben igen nagy feladat a vállalkozások számára a munkaerő megtartása. A cégek a helyzetet jellemzően béremelésekkel, illetve bér jellegű és béren kívüli juttatásokkal próbálják kezelni. Ez bérversenyt eredményez a vállalatok között, hiszen az alkalmazottak a magasabb juttatásokért könnyen odébbállnak – írja a Világgazdaság.

Ahol jelen vannak a szakszervezetek, ott jellemzően mindenhol nyitott volt a munkáltató az évközi bérkorrekcióra. A szakszervezetek már májusban kezdeményezték az évközi bértárgyalások elindítását. Ezek a tárgyalások a legtöbb munkáltatónál már le is zárultak, kedvező eredménnyel. (…) Ha az éves infláció nem haladja meg a 13-14 százalékot, akkor az érintett munkavállalók a fogyasztói árak gyorsuló emelkedésének ellenére sem szenvednek el reálkereset-csökkenést

– nyilatkozta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.

Azonban jócskán elmaradt a béremelés mértéke a szellemi munkakörökben a kékgalléros pozíciókéhoz képest. A felsőfokú végzettséget igénylő állásokban is jellemzően infláció alatt maradtak a fizetésemelések.

Nem csak a bérköltségek emelkedtek

Jóval az infláció felett emelkedtek a fizetések Magyarországon az elmúlt években. Idén azonban megváltozott a helyzet. Miután elszállt a vállalkozások több költsége, sokkal nehezebben gazdálkodják ki a béremeléseket, ezért csak akkor emelnek, ha muszáj.

Jelentős többletkiadással és romló gazdasági környezettel kell számolniuk a vállalkozásoknak. Nem csak a munkaerő költsége nő, de az alapanyagárak emelkedése és az energiaárak korábban nem tapasztalt megugrása összességében súlyos többletterhet ró a vállalkozásokra

– mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A szakember megemlítette, hogy mindezek mellett a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelése is kényszerhelyzetbe hozta a versenyszféra szereplőit.

Nőtt a munkaerőhiány

2,7 százaléka volt betöltetlen a magyarországi álláshelyeknek az idei első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez 0,7 százalékpontos emelkedés 2021 azonos időszakához képest, és megközelíti a 2018-as csúcsot.

Ezen belül a pozíciók 2,5 százaléka maradt üresen a versenyszférában a vizsgált időszakban, valamint 3,7 százalék a közszférában. 2021-ben ez az érték még 1,7 százalék volt az előbbi és 3 százalék az utóbbi esetében.


The Conversation

Ne hagyd ki!