Növekedtek hazánkban a bérek, de még jobban a bérigények

Több probléma is sújtja a magyar munkaerőpiacot, miután ismét a koronavírus-járvány előtti szintre került az elvándorlás, jelentősen emelkedtek a bérek, és annál is jobban a bérigények. Egyre nehezebb megtartaniuk a munkaadóknak az alkalmazottakat.


Megugrottak a bérek

Három év alatt 250 ezer forintról 454 ezerre emelkedett egy betanított munkás bruttó havi átlagbére Pest megyében. Ennyit gyakran egy középvezető sem keres a szociális szférában. A 2018-tól 2021-ig terjedő időszakban emellett 50 ezer forintról 144 ezerre nőttek az alkalmazotti juttatások is – írja a vg.hu Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértőre, a HR-Evolution Kft. ügyvezetőjére hivatkozva.

A szakember elmondta, hogy egyre irreálisabbak a munkavállalók olyan bér- és juttatásigényei, amit nem képesek megadni a munkáltatók. Emellett egyre nehezebb megtartani a munkavállalókat, de még nehezebb újakat szerezni.

„Súlyosbítja a helyzetet, hogy sorozatosan érkeznek hírek egyfajta bérversenyről, amikor a cégek egymást túllicitálva, egyre magasabb bérekkel próbálják elcsábítani a versenytárs dolgozóit. Előfordul, hogy közösségi oldalakon keresik fel a dolgozót ajánlatokkal”

– nyilatkozta Csikós-Nagy Katalin.

Így állhatja a sarat a munkáltató

A szakértő szerint úgy jöhetnek ki ebből a helyzetből jól a munkáltatók, ha foglalkoznak a munkavállalók jólétével is. A kínált bérnek benne kell lennie az átlagban, figyelembe véve a munka sajátosságait, de erősíteni kell a munkavállalói elkötelezettségét is.

„A bért több tényező is befolyásolja, mint a munkakörülmények, hogy nehéz fizikai vagy könnyen elvégezhető, elsajátítható munkáról van szó, hogy milyen a munkába járás lehetősége, mennyire van távol, mennyit kell túlórázni, a munka-magánélet egyensúlya tartható-e és így tovább”

– mondta a szakember, aki szerint néhány kellemetlenségnek csak egy részét lehet kompenzálni a bérrel. Ráadásul a kutatások szerint a magas bér legfeljebb három-hat hónapig tesz elégedetté egy alkalmazottat.

Nagyobb teret kaphat a munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés mellett szólhat, hogy gyors reagálást tesz lehetővé a piac változásaira, rugalmas, kisebb vele az adminisztrációs teher és mentes a bérköltség megjelenésétől – áll a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kutatásában.

Jelenleg nagyjából 65 ezer a betöltetlen állások száma hazánkban, ami pedig akár meg is duplázódhat a közeljövőben a jelenleg is folyó ipari beruházások átadása után – mondta Csizmadia Gábor az MMOSZ elnöke. A munkaerőhiány súlyosabbá válásán pedig részben segíthetne a munkaerő-kölcsönző szolgáltatás terjedése.


The Conversation

Ne hagyd ki!