A munkahelyeket érintő szeizmikus változásokat emleget a Gallup CEO-ja, a cég éves globális munkavállalói felmérésének bevezetőjében. Globálisan a munkavállalói elkötelezettség 2 százalékponttal csökkent, 23-ról 21 százalékra. Ennél is aggasztóbb, hogy a vezetők elkötelezettsége is esett, főként a nők és a fiatalok körében.
Globálisan a munkavállalói elkötelezettség 2 százalékponttal csökkent 23-ról 21 százalékra. Ez az elmúlt 12 évben mindössze másodszor történik meg, és a csökkenés mértéke a Covid-járvány időszakának elkötelezettség eséséhez hasonlítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy 62% nem elkötelezett, 17% pedig aktívan a szervezete céljai ellen dolgozik. A vezetők elkötelezettsége még nagyobb mértékben csökkent 30-ról 27%-ra. A vezetőkön belül is a fiatal, 35 alattiak szenvednek a leginkább, esetükben 5%-os esésről van szó, a női menedzserek körében pedig 7% érhető tetten.
A jelentés nem kevesebbet állít, mint ha a tendencia folytatódik, akkor a világ munkahelyeinek produktivitása kerül veszélybe. A menedzserek kiégése végül elkerülhetetlenül a csökkenő teljesítményhez, megnövekedett hiányzáshoz és megnövekedett fluktuációhoz vezet.
Európában még rosszabb a helyzet
Európában az elkötelezettek aránya a globális átlag alatt van, és a régiók közül a legalacsonyabb szinten, 13%-on, ami azt is jelenti egyben, hogy 73% nem elkötelezett, és 15% bár fizikailag ott van, aktívan kicsekkolt a cégtől. Ugyanakkor az érték nem változott az előző évhez képest. Az elkötelezettség az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában állt a legmagasabban: 31% a mérések idején. Érdekes tényező, és talán megfontolandó adat az irodába válogatás nélkül mindenkit teljes munkaidőben visszarendelő cégek és vezetők számára, hogy globálisan a távmunkában dolgozók 31%-a elkötelezett, a hibridben dolgozók 23%-a, szintén 23% azok esetében is, akik bár on-site dolgoznak, de akár dolgozhatnak távmunkában is, és a kizárólag a cégnél a telephelyen dolgozók körében mindössze 19% az arány - számol be az eredményekről a HR Portál.
Sokba kerül a kiégés is
Nemrég mutattunk egy tanulmányt, amely szerint a cégeknek évente 7,5–8 millió forintjába is kerülhet egyetlen kiégett alkalmazott. Mégis, a vállalati válasz gyakran csupán látványos, de hatástalan wellnessprogramokra korlátozódik.
A kiégés mára közegészségügyi problémává vált: egy 2023-as globális kutatás szerint az irodai dolgozók 42%-a érzi magát kiégettnek, miközben a mesterséges intelligencia fejlődése miatti újabb nyomás csak fokozza a terhelést. Ráadásul a gazdasági bizonytalanság, az infláció, az elbocsátások és a munkahely elvesztésétől való félelem manapság csak tovább növeli a stresszt.
Szakértők szerint a valódi megoldás nem uniformizált programokban, hanem személyre szabott megelőzésben és a munkahelyi kultúra megváltoztatásában rejlik. A Workhuman felmérése például kimutatta: azoknál a cégeknél, ahol stratégiai szintre emelték az elismerési rendszer kialakítását és működtetését, 73%-kal kevesebb a kiégett munkavállaló.
