Egy új kutatás készült arra vonatkozóan, hogy a magyar férfiaknak milyen elvárásai vannak, amikor munkahelyet keresnek maguknak. Született néhány megdöbbentő eredmény.
Presztízsérték is egy új munkahely
A National Geographic és a NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft közös kutatásának 500 fős válaszadói mintája reprezentálhatja a 18-49 éves korcsoportba tartozó férfiakat, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján is.
Az eredmények értelmében a magyar férfiak kétharmada törekszik a stabilitásra a mindennapokban. Ellentmond azonban ennek, hogy a megkérdezettek csupán ötöde tartja fontosnak a fizetés összegét a karrierválasztásnál, amíg a többiek csak kevésbé, vagy egyáltalán nem.
A válaszadók 80 százaléka szerint ami igazán számít a munkahely kiválasztásakor, az az új szakmájának a megbecsülése, vagyis a presztízsértéke. Az alapvégzettségűek között viszont csupán 20 százalék azok aránya, akik vágynak a külvilág elismerésére a szakmájuk miatt, amíg a legmagasabb iskolai végzettségűek körében ez az érték szintén nem magas, pusztán 25 százalék. A városban élőknek viszont alig 6 százalékát, amíg a falusiaknak mindössze 1 százalékát nem érdekli a munkája presztízsértéke.
A kutatás szerint a férfiak negyedének az is számít, hogy otthonról tudjon dolgozni. A budapestieknek viszont csak az egyötöde, a falusiaknak azonban nagyjából a harmada választaná a home officet.
Tízből hat válaszadó részesíti előnyben a fix órás munkahelyeket, a többiek a rugalmas munkaidőt kedvelik. A flexibilis munkahely egyébként a 18-29 éves és a 40-49 éves korosztálynak csupán a 4 százaléka esetében elvárás.
Tömegek mondanak fel
Korábban ITT írtunk róla, hogy 32 százalékos volt tavaly a munkahelyi fluktuáció, ami 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Különösen a fehérgalléros alkalmazottak között nőtt a munkahelyváltók aránya, egy év alatt 11-ről 17 százalékra.
A nagyarányú vándorlás egyik kiváltó oka lehet a hazánkban ismét jelentkező munkaerőhiány. Manapság kétszer annyi állásajánlat található a nagyobb állásportálokon, mint két évvel ezelőtt. A hirdetések pedig egymásra licitálva ígérnek magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket. Ennek eredményeképpen a bérspirál is kialakult idehaza, ami tovább erősíti a tendenciát.
Így látja a szakértő
Vannak szakmák – például karbantartó, nyomdász –, ahol már fejvadászok keresik a kékgalléros munkavállalókat, amire soha nem volt példa. Az pedig mindennapossá vált, hogy fizikai dolgozókra közvetlenül ráírnak a Facebookon munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek, hogy van egy ajánlatuk, érdekli-e
– nyilatkozta Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértőt, a HR-Evolution Kft. ügyvezetőjét.
A szakember megemlített egy másik lényeges okot is, ami gerjeszti a folyamatot: az otthoni munkavégzés visszaszorulását. A pandémia alatt járványvédelmi megfontolásból több munkaadó részleges vagy teljes home office-ra állította át fehérgalléros alkalmazottjait. A koronavírus-járvány visszaszorulásával viszont többen eltörölték ezt a gyakorlatot. Számos munkavállaló azonban továbbra is a távmunkát preferálja, ezért kénytelen új munkahely után nézni, ahol fennmaradt munkavégzés ezen formája.
A home office hatására egyébként gyengült a csapatok megtartóereje is, lazult az elköteleződés a korábbi munkáltató iránt, amit szintén erősíthette a fluktuáció növekedését.
