Azt tanították nekünk, hogy a kedves emberekben nincs meg az, ami a sikerhez kell. De vajon tényleg ez a helyzet?
Valószínűleg mindannyian egyetértünk abban, hogy jó dolog kedvesnek lenni, de vajon sikerre vezet-e ez a hozzáállás az életben? A kedvesség nem arról szól, hogy mások érdekeit helyezzük előtérbe?
Az együttérzőbb és „lágyabb" megközelítés az üzleti, politikai életben is hasznos lehet. Az a felfogás, amely szerint érzelemmentesnek, céltudatosnak és győzelemre törekvőnek kell lennünk, ha sikert akarunk elérni, egyre inkább hiteltelenné válik. (A női vezetőkre alapvetően jellemzőbb ez a hozzáállás, róluk itt írtunk. Arról pedig, hogy az alkalmazkodóképesség sem jelent megalkuvást, és gyengeséget, itt.)
2020-ban a Sussexi Egyetemen átfogó kutatást végeztek a lakosság kedvességgel kapcsolatos attitűdjeiről: 144 országból több mint 60 ezer ember töltötte ki a The Kindness Test (Kedvesség teszt) nevű átfogó kérdőívet. Annál a kérdésnél, hogy hol tapasztalják a résztvevőka legtöbb kedvességet, a munkahely meglehetősen jól szerepelt, az otthon és egészségügy után a harmadik helyen állt.
Egy másik, az Egyesült Királyságban 1500 felnőtt körében végzett kutatásban csak minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a közvetlen főnöke kedves ember. Ám ha kicsit mélyebbre ásunk az eredményekben, akkor kiderül, hogy azok a válaszadók, akiknek kedves főnöke volt, nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy legalább még egy évig a cégüknél maradnának, hogy a csapatuk kiemelkedő munkát végzett, és hogy a cégük pénzügyileg jól áll. A munkahelyi kedvesség igenis számít, ha egy szervezet sikeres akar lenni.
Ezt a gondolatot Joe Folkman, az Egyesült Államokban élő pszichometrikus (a pszichometria a pszichológia teszteléssel és méréssel foglalkozó ága) kutatásai is alátámasztják. Több mint 50 ezer vezető visszajelzéseit vizsgálta, és megállapította, hogy a munkatársak által szimpatikusabbnak ítélt vezetőknél általában a hatékonyságot is magasra értékelték. Folkman azt is megállapította, hogy a szimpatikus vezetőkkel rendelkező vállalkozások egy sor pozitív eredményt, köztük a nyereségességet és az ügyfelek elégedettségét is jobban értékelték.
A kedves vezetést gyakrabban nevezik „etikus" vezetésnek. A tanulmányok szerint ez pozitívabb munkahelyi légkört eredményezhet, és a munkavállalók is jobban teljesítenek.
A politikában is van bizonyíték arra, hogy a szelídebb vagy kedvesebb stílus kifizetődik. Jeremy Frimer akadémikus 1996 és 2015 között elemezte az amerikai kongresszus tagjai által a viták során használt nyelvezetet. Tanulmányában kimutatta, hogy a politikusok népszerűségi mutatói csökkentek, ha udvariatlanul beszéltek a és emelkedtek, ha udvariasabban fogalmaztak.
Persze még mindig rengeteg példa van arra, hogy az életben jól teljesítő emberek önzőek, de nem kell keményfejűnek és ellenszenvesnek lenni ahhoz, hogy az üzleti életben vagy az élet más területein boldoguljunk.
Forrás: BBC